Szinte mindenki ismeri Lugosi Béla nevét, nemcsak Magyarországon, de Amerikában is. Azonban kevesen ismerik a színészlegendának azt az életét, amelyet Amerikába távozása előtt élt itthon, Magyarországon. Ez a cikk az ő életével foglalkozik, kifejezetten az első világháború és az 1918/19-es forradalmak idején betöltött szerepére koncentrálva. A cikkben csak 1920-ig követjük nyomon Lugosi életét.

1905-ben egy titokzatos fekete hajóról adtak hírt az újságok, melyet többször is látni véltek Fiume és Abbázia (Ma: Rijeka és Opatija) partjainál. A hajó kilétére sosem derült fény, ugyan a hatóságok is vizsgálták az esetet mégsem sikerült beazonosítani a hajót és annak utasait.

Franciaország északi részén, közel a belga határhoz, 1906 március 10-én reggel fél hétkor szörnyű tragédia történt. A Courriéres városa mellett levő szénbányát hatalmas robbanás rázta meg, mintegy 1100 bányász halálát okozva. A most következő cikk Európa máig legnagyobb bányakatasztrófájával foglalkozik.

A Magyar Népköztársaság a hidegháború idején egy lehetséges atomcsapás egyik célpontja volt. Amennyiben ez az atomtámadás bekövetkezett volna, a kitelepítést egy előzőleg elkészített terv alapján kellett volna végrehajtani a hatóságoknak. Ebben a cikkben az atomcsapást követő 24 óra forgatókönyvét próbáljuk meg összefoglalni. Elöljáróban megjegyezzük, hogy az itt leírtak már hatályukat vesztették, amennyiben napjainkban érné atomcsapás Magyarországot, úgy már egészen biztos más kitelepítési tervet követnének a hatóságok, ezért az itt ismertetett terv csupán tájékoztató jellegű.

Miután láttuk, hogy ki és mikor alapította meg a Templomos Lovagrendet, most megnézzük, hogy milyen dicstelen véget ért a lovagok pályafutása. Kinek és mikor állt szándékában a nagymúltú lovagrendet megsemmisíteni?

1849 augusztus 2-án Nagysándor József (vagy Nagy Sándor József) honvéd vezérőrnagy és Ivan Paszkievics tábornagy, az országba betörő orosz cári hadsereg főparancsnoka között Debrecennél heves küzdelem alakult ki. A csatát Nagysándor a nagyjából hatszoros túlerő ellen elveszítette és Nagyváradra vonult vissza. A csata érdekessége, hogy az orosz intervenciós hadseregnek ez volt az utolsó magyarországi ütközete a szabadságharc leverésének végéig. 

Péntek 13. a történelem során több szerencsétlen eseménynek is a napja volt, ebben a cikkben pedig ezekből az eseményeketből említünk meg néhány érdekesebbet. Péntek 13. évente legalább egyszer, de legfeljebb háromszor fordulhat elő, idén márciusban és novemberben is szerencsénk lesz hozzá.

1918-ban a modern kor legnagyobb influenzajárványa söpört végig a világon, több millió halottat hagyva maga után. Mivel a téma összetett és történések tekintetében több szakaszra bontható, teljes kifejtésével pedig többszáz oldalas könyveket lehetne megtölteni, így ebben a cikkben csak a spanyolnátha magyarországi megjelenését és kezelését fogjuk taglalni. (A cikk kifejezetten a magyar spanyolnátha járvány kezdetének bemutatásával kíván foglalkozni, nem pedig a monarchiabeli betegségekkel.)

A csatát melyet mexikói és amerikai határőrök vívtak meg egymással 1918-ban, szinte már csak a helyiek ismerik, pedig a jelenleg is folyó vita a határkerítés körül nem újkeletű dolog. A két állam már egy évszázaddal ezelőtt is feszült viszonyban volt, többek között a határ miatt. (Későbbi cikkben lesz szó a két állam közötti viszonyról az 1800-as , 1900-as években, ezért ezt nem érintjük a jelenlegi bejegyzésben). 

Amerikai és mexikói határőrök egy határoszlopnál Nogales városában

1945 májusától az ideiglenesen megállapított határokat a szovjet NKVD (a KGB elődszervezete) egységei ellenőrizték. Azonban később létrehoztak egy külön határőr egységet, mely Grenztruppen néven vált ismertté. A mostani bejegyzés ennek az egységnek a mindennapjairól szól. Kifejezetten az egy napi teendőket, határőrök mindennapi munkáját, életét az egységen belül, próbáljuk bemutatni ebben a bejegyzésben. Azonban az egység történetét a hely szűkössége miatt nem fogjuk bemutatni, lesz több dolog ami így kimarad, ezt kérjük tartsa mindenki szem előtt.