Az utolsó német császár, II. Vilmos nagyon szeretett vadászni és volt egy hely Magyarországon, ahova mindig szívesen visszatért. Ez a helyszín, a Dráva-partjától nem messze fekvő Béllye volt. (Ma Horvátországhoz tartozik.) A most következő rövid cikkben a vadászterületet és II. Vilmos egy béllyei vadászatát mutatjuk be.

A most következő cikk egy rejtélyes orosz szektáról és a hozzájuk köthető elhagyott kórházépületről fog szólni, melyet ugyan sohasem fejeztek be és ennél fogva nem is működött soha, mégis állítólag, körülbelül 1500 ember tűnt el a falai között, többen közülük nyomtalanul.

Az 1800-as években nem volt hivatalos mentőegyesület az országban, ezért több helyen is önkéntes mentőegyletek alakultak. A most következő cikkben a budapesti önkéntes mentőegyesület munkája kerül bemutatásra az 1800-as évekből.

Több mint 100 éve a napilapokat utcai rikkancsok terjesztették a városokban, akik leginkább aluliskolázott szegény gyermekek voltak, azonban akadtak köztük idősebb emberek is, de milyen is voltegy napjuk? A most következő cikkben ennek járunk utána.

A híres 1904-es zsebkendőszavazásról mindenki hallott már, ha máshol nem akkor történelem órán. Most következő cikkünkben ennek a szavazásnak az igaz történetét fogjuk elmesélni, amelyet sehol máshol nem olvashatnak.

Gavrilo Princip 1894. július 25-én született a Bosznia nyugati részén elterülő Gornji Obljaj-ban. Mivel Szent Gábriel napján született, így a keresztségben a Gavrilo nevet kapta. Kilenc testvére született, akik közül hatan 10 éves koruk előtt életüket vesztették. Életben maradt testvérei közül a hét évvel idősebb Jovo, egyszerű pincérből fűszergyár tulajdonossá küzdötte fel magát, míg a Gavrilónál fiatalabb Nikola, Grazban járt orvosi egyetemre, később pedig egy bosnyák kisvárosban praktizált, ahol 1941-ben usztasák mészárolták le a családjával együtt.

A Princip család, könyvvel a kezében Gavrilo, jobb oldalon Nikola, bal oldalt pedig Jovo látható sapkában

Manapság ha meghalljuk azt, hogy medve járt a Bükkben szinte mindenki felkapja a fejét és csodálkozik, azonban régen a medve ugyanolyan vadállata volt a Bükknek, mint pl.: az őzek vagy a nyulak. Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy mikor láttak medvéket, illetve mikor is volt az utolsó medvevadászat a Bükk területén.

1919. február 21-én Kun Bélát és több más kommunista vezetőt letartóztattak, mivel az aznapra hirdetett munkásmegmozdulás lövöldözésbe torkollott és ebben négy rendőr életét vesztette. Másnap reggel mintegy hatszáz rendőr rohanta meg a Gyűjtőfogházat, ahol Kun Bélát és társait tartották fogva.

1913-ban Bosznia-Hercegovina annektálása után, annak több helyőrségébe magyar honvédezredek kerültek, mint megszálló csapatok. Az egyik ilyen helyőrség Nevesinje kisvárosában, Mostartól keletre volt. Itt a pozsonyi 18. honvéd gyalogezred II. zászlóalja állomásozott. 1913. január 19-én egy vasárnapi napon, ennek a gyalogezrednek a laktanyájában történt a szörnyű eset, amelyről a következő cikk szól.

A trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából rendhagyó módon összegyűjtöttünk korabeli újságcikkeket és fényképeket, amelyek tudósítanak a békeszerződés aláírásáról. A békeszerződésben foglaltakról és az aláírás menetéről nem lesz szó a cikkben, csupán egy eddig szinte egyáltalán nem ismert képösszeállítást szeretnénk közölni az aznap történt eseményekről, kiegészítve néhány korabeli újságcikkel.