Egyperces Történelem

Egyperces Történelem

A mentősök élete Magyarországon a XIX. században

2020. augusztus 11. - Névtelen Minorita

Az 1800-as években nem volt hivatalos mentőegyesület az országban, ezért több helyen is önkéntes mentőegyletek alakultak. A most következő cikkben a budapesti önkéntes mentőegyesület munkája kerül bemutatásra az 1800-as évekből.

mentok_munkaban_5.png

A budapesti önkéntes mentőegyesület létrehozása dr. Kresz Géza budapesti orvos nevéhez köthető, aki látva a balesetek után az ellátatlan sérülteket úgy döntött, hogy önkéntes mentősöket toboroz a városban. 1887-ben a fővárosi közgyűlés elé terjesztette javaslatát, ahol kedvezően fogadták az ötletet. Nem sokkal később meg is alakult az önkéntes mentőegylet, melynek elnökéül gr. Andrássy Aladár és dr. Kresz Géza orvos választatott. Megalakulásakor a bécsivel együtt a világon az egyetlen rendszeres éjjel-nappali ügyelettel rendelkező mentő egyesület lett. (A világ nagyvárosaiban ekkor a rendőrség látta el a mentősök feladatát, tudniillik azt, hogy a sérült embereket a legközelebbi kórházba szállítsák, bármilyen segítségnyújtás nélkül)

mentok.png

dr. Kresz Géza

Kezdetben a lipótvárosi templomban rendezkedtek be, amelyet egyre több orvostanhallgató látogatott, ugyanis eleinte ők voltak a mentőegyesüllet rendes tagjai. Az orvostanhallgatók így szakmai tapasztalatra tehettek szert úgy, hogy közben már segítettek is az embereken. Az egyesület munkája és az egyetemi orvosi oktatás, így egyre jobban összefonódott. Eleinte csak egy fedett mentőkocsival rendelkeztek, melynek egész Budapestet kellett ellátnia, de később már 11 ugyanilyen kocsit tudtak szolgálatba állítani. A világ első mentőegyesülete lett, amelyet a közönség is pozitívan fogadott, ugyanis a bécsi egyesületet inkább gúnyolták, mert lealacsonyítónak gondolták, hogy egy orvos elhagyva a kórházat az utcán nyújtson elsősegélyt az embereknek.

mentok_munkaban_3.png

Mentők szállítanak el egy erkélyről kizuhant férfit

A magyar egyesületnek jó szolgálatot tett a napi sajtó is, ahol érezték azt, hogy emberek százait mentik meg ezek az önkéntesek, így nem telt el úgy nap, hogy a hírlapok ne nyilatkoztak volna pozitívan a mentősökről. Mivel egyre több ember olvasott a lapokban a mentősök kemény és alázatos munkájáról, így egyre nagyobb adományokkal jutalmazták az egyesület működését. A mentősök a budapesti kávéházakba kis piros perselyeket helyeztek ki az alábbi felirattal:

Mindnyájunkat érhet baleset. Kérjük, adakozzon a budapesti mentőegylet javára.

A mentőegyesületnek, azonban még így is anyagi gondjai akadtak jó pár évig, ugyanis a kiadásaikat nagyrészt a főváros fedezte. Amikor a tehetősebb emberek is összefogtak és adakoztak az egyesületnek, új helyre költözhettek. A Markó utca sarkán levő kétemeletes palotába költöztek át, melyet több évig használtak ideiglenes kórházként is.

mentok_epulete.png

A mentősök új épülete a Markó utca sarkán

A mentőegyesület palotájában minden nap nyolc mentős teljesített szolgálatot, akiket bármikor riaszthattak a nap folyamán. Az épületben helyet kapott egy korszerűen berendezett műtőterem is, ahol azonnali beavatkozásokat végeztek. Az első emelet volt az ügyeletes mentősök szobája, a második emelet pedig az igazgató lakása. Az udvaron voltak a mentőkocsik, amelyekből ekkorra már 11 darabbal rendelkeztek. Ezek közül három teljesen fedett mentőkocsi volt, ezeken pedig egy láncra függesztett kihúzható hordágy kapott helyet. Egy mentőkocsi teljesen zárt, belülről pedig kipárnázott az elmebetegek részére fenntartva. Két úgynevezett „landauer” kocsi is volt, melyben az előkelő betegeket szállították. Az egyesületnek volt egy külön halottaskocsija is.

mentok_munkaban_6.png

Egy fogatolt mentőkocsi az 1800-as évek végéről

mentok_munkaban_4.png

Lovas mentőkocsi

A mentősök a nap folyamán a palotában tartózkodtak és az ügyeleteseket amint riasztották, átlag 3-4 perc alatt, a város szinte bármely pontjára kiértek. Egy átlagos napon nagyságrendileg 16-20 esethez riasztották a mentősöket, az 1800-as évek végéig a legtöbb napi esetszám 26 baleset volt Budapesten. A mentősök sokszor már-már unatkoztak, ha 3-4 órán keresztül nem kellett vonulniuk. A budapesti önkéntes mentőegyesület taglétszáma 1902-re elérte az 1600 főt.

mentok_telefon.png

A mentőegyesület telefonközpontja, ide futottak be a riasztások

mentok_ugyelet.png

Az ügyeletes szoba, pihenő mentősökkel

Az egyesület főépületét többek között Ferenc József császár és király is meglátogatta, és tiszteletét fejezte ki az ott szolgáló mentősök munkája iránt. Az igazgatóság ekkor éppen a vízből mentést gyakoroltatta a mentősökkel, ugyanis a Duna évről évre sok ember vesztét okozta a fővárosban. Az 1900-as évek elejére a mentőegyesületnek újabb épületegyüttest készítettek, hogy a növekvő várost mégjobban ki tudja szolgálni.

mentok_foorvosa.png

A mentőegyesület főorvosa dr. Kovács Aladár

Érdekesség, hogy a mentőegyesület szabadalmaztatott egy gyomormosó készüléket, melyet mérgezések alkalmával használtak.

mentok_gyomormosas.png

A gyomormosó készülék

 

Mentősök munkában:

mentok_munkaban.png

Gázmérgezéses beteg ellátása

mentok_munkaban_1.png

Lábtörés ellátása

mentok_munkaban_2.png

Egy elgázolt nő orvosi ellátása

mentok_munkaban_7.png

Elmebeteg férfire hálót dobnak

Amennyiben érdekesnek találtad a cikket, kérjük, kövess minket facebook-on, és olvasd el ezeket is:

A debreceni légikatasztrófa megrázó története

A nap, amikor szétverték a magyar parlamentet

Űrhajósok hátborzongató eltűnései a világűrben

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr9016128534

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ZOH 2020.08.11. 23:07:02

jo iras, csak konyorgom, nem mentos, hanem mento

(rendoros, tuzoltos...)

hypochloride 2020.08.12. 09:07:52

Jaj, már ez a nyelvtannácizás... nyilvánvalóan érthető volt, hogy "mentős", különben nem tudtál volna kötekedni vele. Akkor meg? De ha már ennyire, akkor bizony van hajós is, aki a hajót használja, meg lángszórós is, aki a lángszórót használja, és mentős is, aki a mentőeszközöket használja. Meg kutyás és más efféle. De ha már ennyire nagyon okos akarsz lenni, akkor:
"A Nyelvművelő kéziszótár (Tinta, Budapest, 2005. 367.) a következőt írja:
“A mentő főnév egyaránt jelenti a mentésben részt vevő személyt, a mentőszolgálat alkalmazottját és a mentőautót. A többes számú mentők magát a mentőszolgálatot is jelölheti, pl. kihívta a mentőket. Újabban ennek egy vagy több tagjára vonatkozóan a beszélt nyelvben inkább a mentős alak használatos: a sebesültet elvitték a mentősök.”
Mindkét alak megfelelő lehet tehát akkor, ha a mentőautóban dolgozó emberekre gondolunk."

A bejegyzés nagyon tetszett, nem is tudtam, hogy ennyirekorán alakult ki nálunk a mentőszolgálat. Igazán büszkék lehetünk rá.

Alick 2020.08.12. 13:09:33

Remek blogbejegyzés, érdekes történelmi háttér!
süti beállítások módosítása