Az utolsó német császár, II. Vilmos nagyon szeretett vadászni és volt egy hely Magyarországon, ahova mindig szívesen visszatért. Ez a helyszín, a Dráva-partjától nem messze fekvő Béllye volt. (Ma Horvátországhoz tartozik.) A most következő rövid cikkben a vadászterületet és II. Vilmos egy béllyei vadászatát mutatjuk be.
Béllye az 1900-as évek elején a leggazdagabb Habsburg családtag, Frigyes főherceg uradalmához tartozott, több jelentős vadászterülettel együtt. A főherceg sokszor látta vendégül a szenvedélyes vadász német császárt. Ferenc József császáron kívül a Habsburg-családból Frigyes főherceg állt a legközelebb a német császárhoz. A főherceg 1907-től az osztrák Landwehr főparancsnoka is volt. II. Vilmos mikor hivatalos ügyben Magyarországra jött mindig szakított időt egy kisebb béllyei vadászatra. Volt azonban olyan is, amikor Frigyes főherceg, mint egy régi jó barátot hívta meg vadászni a császárt és II. Vilmos teljes inkognitóban utazott le a déli vadászterületre.
II. Vilmos német császár és Ferenc József osztrák császár magyar király a béllyei kastélyban
Béllyén, mielőtt Frigyes főherceg tulajdonába került volna, alig voltak vadállatok. A főherceg azonban szerette volna a környéket vadászati célokra használni, így elkezdték betelepíteni a területet különböző állatokkal. Az idők folyamán szépen nőtt a vadállomány, így az egyik legjobb vadászterületté vált. Frigyes főherceg pedig ki is használta az új vadászterület lehetőségeit. II. Vilmos mindig úgy érkezett Béllyére, hogy előtte tiszteletét tette Budapesten is, a fővárosból pedig a Dunán, egy csónakon érkezett le egészen a Dráva torkolatáig. A császár legtöbbször, Frigyes főherceg béllyei kastélyában szállt meg kísérőivel együtt, innen indultak el a közeli pagonyba vadászni. II. Vilmos az elejtett vadakat mindig tisztelte, az állatokban mindig hosszú percekig gyönyörködött.
II. Vilmos és Frigyes főherceg egy vadászat alkalmával a béllyei birtokon
A béllyei Habsburg-kastély az első világháború után a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, Frigyes főherceg azonban nem nyugodott bele birtokai elvesztésébe, több pert is indított a visszaszerzésükért. A legfőbb indoknak azt hozta fel, hogy a békeszerződés csak a Habsburg uralkodói vagyont kobozta el és nem tért ki a család magánvagyonára. Frigyes főherceg szerint az ő birtokai magántulajdonnak minősültek.
II. Vilmos a Duna egyik szakaszán, útban Béllye felé
A Sz-H-Sz Királyság, később pedig Jugoszlávia, nem ismerte el Frigyes főherceg igényét a területre, ezért az soha nem került már vissza a főherceg kezébe. A területen az 1987-es évben egy 14,5 kg-os agancsú szarvast lőttek ki, amely az akkori értékelés szerint a világ első helyét foglalta el. A terület egy kis része a trianoni békeszerződés után is Magyarországon maradt, ezt napjainkban a Gemenc Zrt. tartja gondnoksága alatt. Jelenleg a vadászterületen aknaveszély van, ugyanis a Jugoszláv polgárháború idején a területet is elaknásították, mivel az a szerb-horvát határ közelében fekszik.
A béllyei vadászkastély (1903-ban)
A béllyei vadászkastély napjainkban
Amennyiben érdekesnek találtad a cikket, kövess minket a facebook-on és tekintsd meg az alábbiakat:
Titkos orosz szórakozóhely a budai erdőkben
