A most következő cikkben egy olyan képgyűjteményt mutatunk be, amely az 1890-es évekbeli Franciaországba repíti vissza az olvasót. A képeslapokat egy új technikával készítették, melynek a neve fotokróm eljárás volt. A cikk elején bemutatjuk ennek az eljárásnak a történetét és az alapjait is.

Az 1956-os forradalom egyik legszomorúbb hozadéka a mindkét fél részéről tetten érhető embertelen brutalitás honfitársai felé. A most következő cikkben az 1956. október 31-én történt szörnyű eseményt próbáljuk meg bemutatni a közönség számára. Fontosnak véljük elöljáróban megjegyezni, hogy elítéljük mindkét fél részéről a brutalitást, amit 1956-ban embertelen módon műveltek egymással szemben. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a cikkben több olyan fotót is elhelyeztünk, melyek a nyugalom megzavarására alkalmasak, így csak és kizárólag erős idegzetűek olvassanak tovább!

A most következő cikkben az aradi vértanúk kivégzésének évfordulója alkalmából bemutatjuk a 13 kivégzett katonatiszt utolsó óráit. 

1910. szeptember 25-én Berettyóújfalu az újságok címlapjára került, itt vesztette ugyanis életét az utolsó bihari betyárként ismert Vitális Imre. A most következő cikk, az ő utolsó napjait mutatja be.

A most következő cikkben annak járunk utána, hogy milyen is volt a magyar színésztársadalom szárnybontogatása és milyen nehézségekkel kellett szembenézniük mind a színészeknek, mind a támogatóiknak.

Rákosi Mátyás az első világháborúban, mint hadapród teljesített szolgálatot, azonban nem sok időt töltött a fronton, mivel épphogy egy hónappal a frontra kerülése után orosz hadifogságba esett. A most következő cikkben Rákosi katonai pályafutásából a hadifogságba kerülésének a körülményeit mutatjuk be.

Az utolsó német császár, II. Vilmos nagyon szeretett vadászni és volt egy hely Magyarországon, ahova mindig szívesen visszatért. Ez a helyszín, a Dráva-partjától nem messze fekvő Béllye volt. (Ma Horvátországhoz tartozik.) A most következő rövid cikkben a vadászterületet és II. Vilmos egy béllyei vadászatát mutatjuk be.

A most következő cikk egy rejtélyes orosz szektáról és a hozzájuk köthető elhagyott kórházépületről fog szólni, melyet ugyan sohasem fejeztek be és ennél fogva nem is működött soha, mégis állítólag, körülbelül 1500 ember tűnt el a falai között, többen közülük nyomtalanul.

Az 1800-as években nem volt hivatalos mentőegyesület az országban, ezért több helyen is önkéntes mentőegyletek alakultak. A most következő cikkben a budapesti önkéntes mentőegyesület munkája kerül bemutatásra az 1800-as évekből.

Több mint 100 éve a napilapokat utcai rikkancsok terjesztették a városokban, akik leginkább aluliskolázott szegény gyermekek voltak, azonban akadtak köztük idősebb emberek is, de milyen is voltegy napjuk? A most következő cikkben ennek járunk utána.