Egyperces Történelem

Egyperces Történelem

Hogyan védekezett Magyarország a spanyolnátha ellen?

2020. november 11. - Névtelen Minorita

Jelenleg a világ minden táján elterjedt Covid-19 avagy koronavírus járvány második hullámában, tekintsünk vissza arra, hogy milyen volt a spanyolnátha járvány második hulláma és az ellene folyó védekezés Magyarországon.

spanish-flu-epidemic-1918-19-an-everett.jpg

(A spanyolnátha járvány magyarországi megjelenéséről ebben a cikkünkben írtunk részletesebben)

A spanyolnátha második hullámának kezdete a feljegyzések szerint 1918. augusztus 15-ére tehető, Magyarországra azonban az első hullámhoz hasonlóan csak hetekkel később érkezett meg. Bár folyamatosan jelentettek spanyolnáthás megbetegedéseket, a járványgörbén jól elkülöníthető szakaszok rajzolódtak ki. Dr. Szabó Sándor tisztifőorvos megállapítása szerint, amikor a nyár folyamán Budapest lakossága elutazott nyaralni, a járvány valamelyest csillapodni látszott. Hozzá kell tennünk, hogy az adatokat igencsak torzította, hogy a betegségét nem volt köteles senki bejelenteni. A gyengébb tüneteket produkáló betegek többnyire nem is tudtak arról, hogy fertőzöttek. Ezért a hatóságoknak azokról az esetekről volt csak tudomása, amelyek már kórházi ápolást igényeltek.

spanyolnatha_7.png

Több sajnálatos eset is történt azért, mert a beteg nem fordult idejében orvoshoz. Ilyen esetről számoltak be az újságok, 1918 kora őszén, amikor egy cselédlány megbetegedett, de úgy gondolta, hogy nem szükséges orvoshoz mennie, hanem otthon a családjánál vészeli át a spanyolnáthát. Dr. Meisels Vilmos tájékoztatása szerint pedig ennek az apró mozzanatnak, a cselédlány családjának négy tagja esett áldozatul.

spanyolnatha_4.png

Magyarországon 1918. szeptember 30-án az egészségügyi bizottság zárt ülést tartott és az alábbiakat rendelte el:

  • A súlyosabb betegek számára a Szent László közkórházban (Ma a Dél-Pesti Centrumkórház) legalább 200 betegágyat biztosítottak, úgy, hogy a már ott fekvő betegek folyamatos ellátása biztosítva legyen és senki ne kerüljön ki betegen a kórházból.
  • Folyamatos fertőtlenítéseket rendeltek el az utcákon és azokban az épületekben, ahol sok ember megfordult.
  • Felhívták a kórházak figyelmét, hogy még a járvány előtt gondoskodjanak a megfelelő kórházi és egyéb kiszolgáló személyzetről, illetve a kórházi felszerelésekről.
  • Értesítették az iskolai igazgatókat, hogy legyenek készen bármelyik pillanatban arra, hogy az iskolát be kell zárniuk. Amennyiben bárhol megjelenik a spanyolnátha, úgy azt haladéktalanul jelentsék a körzeti főorvosnak. (1918. október elején végül bezáratták az iskolákat, aminek az lett a következménye, hogy a fiatal gyerekek álltak sorba a boltok előtt, vagy éppen ebédosztásnál)
  • Tömegközlekedési eszközökön a folyamatos szellőztetést biztosítani kell, el kell kerülni a zsúfoltságot.
  • Mivel ekkor még javában dúlt az első világháború, így a katonai hatóságokat is felszólították, hogy ahol nagy számban zsúfolódnak össze a katonák ott kiváltképpen figyeljenek oda a fertőtlenítésre.

Határozatot hoztak arról is, hogy napilapok és falragaszok útján tájékoztatják a lakosságot a veszélyről, annak felismeréséről és az ellene hozott védekezési módokról. Az újságok hasábjain már október folyamán jelentek meg felhívások a járvány elleni védekezésről. Csakhogy voltak olyan újságok, amelyek inkább azzal nyugtatták a lakosokat, hogy nincs járvány és 1-2 nap alatt mindenki meggyógyul. Azonban október végére már majdnem minden újság a halottak és betegek nagy számáról adott hírt.

spanyolnatha_10.png

A tünetek és a legfontosabb teendők a járvány megelőzése érdekében a tisztifőorvos iránymutatása alapján az alábbiak voltak:

A járvány tüneteit három részre osztották, könnyű, közepes és súlyos eset. Könnyebb esetekben náthával, enyhe rekedtséggel, köhögéssel és kisebbfokú rosszulléttel küzdenek a betegek, míg közepes esetekben a láz már 39-40 fokig emelkedhet, a betegek erőtlenek, étvágytalanok, végtagfájdalmakra panaszkodnak, a legsúlyosabb esetekben pedig tüdő és mellhártyagyulladás jelentkezhet.

szent-laszlo-korhaz-gellert-korhaz05_1.jpg

Szent László Kórház egyik kórterme

Amennyiben valaki enyhe rosszullétet is érez magában, úgy azonnal forduljon orvoshoz, ugyanis a spanyolnátha lefolyása az alábbi:

A beteg először enyhe rosszullétet érez, mire néhány napra rá általános testi gyengeség tör rá, amely jobb esetben 1-2 nap alatt folyamatosan enyhén jelentkezik és nem akadályozza a mozgásban, de legrosszabb esetben akár néhány óra leforgása alatt olyan állapotba kerülhet, hogy már csak külső segítséggel tud mozogni. Ekkorra az arc fakóvá, a bőr nyirkossá válik, majd nagyfokú álmatlanság állhat be. Súlyos szövődménye lehetett a betegségnek az un. paraplegia, vagyis az alsó végtagok bénulása, mely azonban csak 14-18 napig tartott. Egyes személyeknél a betegség akár az első tünet megjelenése után 8-10 óra múlva súlyossá válhat. A spanyolnátha betegség lefolyása sokkal gyorsabb, mint az átlagos influenzáé, a spanyolnátha 1-4 nap alatt lepereg, míg az influenza akár 3-4 hétig is eltarthat.

spanyolnatha_3.png

Újságcikk az egyik napilapban

A tisztifőorvos és Dr. Büchler Antal gyakorló orvos az alábbiakat javasolták a megelőzés és tünetek enyhítése érdekében:

  • Fontos a jó táplálkozás még akkor is, ha hányinger vagy étvágytalanság van jelen a betegnél
  • Ágyban fekvés, a mozgás minimalizálása
  • A 40 fok körüli láz csillapítására ecetes ronggyal kell áttörölni a beteg testét, amit utána szárazra kell törölni
  • Szájat naponta többször mentolos vízzel vagy valamilyen torokcukorkával fertőtleníteni
  • Kerülni az éjszakázást és a hosszú ideig való utcán tartózkodást
  • Elkerülni a nagy tömeget, amennyiben szükséges olyan helyre menni ahol sokan vannak, az ott tartózkodás idejét a lehető legrövidebbre kell csökkenteni
  • A beteg ruháit lehetőleg minden nap, forró vízben kifertőtleníteni

Amikor ezeket betartották a betegek, akkor az esetek nagyrészében nem alakultak ki súlyosabb problémák. Később azon személyek kis részénél, akik átestek a betegségen, enyhe mentális zavarokat diagnosztizáltak. (Erről lásd a cikk végén levő kórtörténeteket.)

spanyolnatha_6.png

Az orvosokat megdöbbentette, hogy a járványnak nagyrészt erős immunrendszerrel rendelkező fiatal személyek esnek áldozatul, ezért elkezdték kutatni ennek az okát. 1918 végén egy hallei orvos, dr. Fischer azt a következtetést vonta le, hogy a fiatal, erős immunrendszerrel rendelkező egyének pont a kiváló reakcióképességgel rendelkező szervezetüknek esnek áldozatul. Ugyanis a szervezetükbe bekerült baktériumok legyőzése és feloldása után a szervezetbe került endotoxinok okozzák az egyén halálát. Az idős, krónikus betegeknél azonban a reakció lassabb, így a szervezet jobban tudott védekezni a baktériumok ellen.

Két érdekes kórtörténet a spanyolnátha későbbi szövődményeiről:

Szt. István Kórház Idegosztálya

Jegyzőkönyv felvéve 1920. április 10. napján

Orvos: Dr. Sarbó Artur egyetemi tanár, főorvos

Páciens: K. Ödön, 17 éves tanuló

Kórtörténet:

Két év előtt volt spanyol betegsége, előtte teljesen egészséges volt. 1920. januárban újra spanyol-lázas lett, nyugtalanság fogta el, félrebeszélt, letargiás volt. Azóta gyenge; mindig feküdni szeretne; ha járkál, elfárad, úgy hogy alig tud a lábán állni. A feje fáj, szédül. Nehezebben tanul, míg azelőtt jó tanuló volt. A fogait állandóan vicsorítja. A bal szeme nem mozog. Jobb szeme kissé kifelé tér el. Bamba tekintet. Egész viselkedésében kötöttség figyelhető meg. Állandóan fáradt. Arca merev, mimika nélküli. Homlokizomlengés figyelhető meg. Kiöltött nyelvén nagyhullámú remegés. Jobb válla magasabban áll. Utóbbi időben kényszernevetés tünetei figyelhetők meg. Egész testében, különösen a bal kezében erős remegés. Kiegyenesedéskor nem szédül.

Szt. István Kórház Idegosztálya

Jegyzőkönyv felvéve 1920. november 8. napján

Orvos: Dr. Keller Kálmán

Páciens: S. Sándor, 13 éves tanuló

Kórtörténet:

1920. januárban másodszor esett át spanyol lázon, eleinte psychosisos volt, majd egy hónapon át letargiás, utána rángatódzott a keze-lába. Alvási szokása megváltozott. Az iskolában elaludt. Rángatódzásai júniusig tartottak. Álmos, mimikanélküli arc, felső szemhéjak félig zártak. Monoton beszéd, alig nyitja a száját. Gyakran mosolyog. Szempillákon lengések. Álló helyzetben az összes végtagokon kis remegés áll be. A bal kézben kinyújtáskor erős lengés. Egyedül öltözködni nem tud, mert nem hajlik a keze. Facialis beidegzése igen lassú, nógatásra szorul. Nyelven állandó nagylengésű remegés. Kórházi tartózkodása alatt újra letargiás állapot.

Amennyiben érdekesnek találtad az írásunkat a spanyolnátha járvány témájában, akkor tekintsd meg az alábbiakat is:

Kik voltak New York Őrangyalai?

Európa legnagyobb bányakatasztrófája

A debreceni légikatasztrófa megrázó igaz története

Rémhírterjesztés a Tanácsköztársaság idején

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr4516279538

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása