Egyperces Történelem

Egyperces Történelem

Az Erzsébet-híd építése és átadása 1903-ban

2021. március 13. - Névtelen Minorita

A budapesti Erzsébet-híd a főváros Dunára épült közúti hídjai közül a negyedik volt. (Volt még egy vasúti híd is, azonban az vasúti forgalmon kívül mást nem bonyolított le) Építését 1901-ben kezdték meg és két év múlva már át is adták a forgalomnak. A most következő cikkben a híd rövid történetét vesszük végig egészen a forgalomnak való átadásáig.

erzsebet_bridge_1903_budapest_hungary.jpg

Az 1840-es években felépült első dunai híd, a Lánchíd egy idő után már kezdett kevésnek bizonyulni az egyre nagyobb fővárosi forgalom kiszolgálásában. Ezért már 1870-ben a magyar törvényhozás szükségesnek ítélte meg, hogy egy újabb dunai híd építését kezdjék meg a magyar fővárosban. 1872 és 1876 között épült meg a második dunai átkelő, a Margit-híd. A főváros rohamos fejlődése miatt rövid időn belül már ez a két híd is kevésnek bizonyult, ugyanis az áruforgalom lebonyolítására csak a Margit-híd volt alkalmas. A törvényhozás 1880-ban egy újabb híd megépítését finanszírozta, ugyanis a két előző híd éves bevétele meghaladta a 650.000 Ft-ot. 1890-re olyan nagy bevétele volt a fővárosnak csak a hidakból, hogy nem egy, hanem egyenesen kettő új híd építését rendelték el.

 

erzsebet_hid_terv.png

Az Erzsébet-híd keresztmetszeti tervrajza

erzsebet_hid_3.png

Az építkezés 1901-ben

Az első híd mely elkészült, az osztrák-magyar császár és király után a Ferencz József nevet kapta és 1896-ban adták át a forgalomnak a Gellért-hegy és a Vámház tér között. A másik híd pedig az 1898-1903 között épült Erzsébet-híd volt (amely értelemszerűen Ferenc József feleségéről kapta a nevét.).

Az Erzsébet-híd több szempontból is különlegesnek számított, de ami leginkább szembeötlő volt, az az, hogy a hídnak csak egy 290 méter hosszú nagy nyílása van, továbbá a világon az egyik legjobban merevített híd is volt, így sem függőleges, sem vízszintes kilengései nem lehettek.

Az Erzsébet-hidat úgy tervezték, hogy alkalmas legyen gyalog és teherforgalomra egyaránt, ezért az út szélessége 11 méter, míg a két oldalon levő járdáké 3,6 méter volt.

erzsebet-hid_epitese_1.jpg

Építkezés 1901-ben

A híd építéséhez 1898-ban fogtak hozzá, elsőként a hídfalak és a pillérek alapozását készítették el. A pesti oldalon 9, míg a budai oldalon 5,5 méterre a vízszint alatt jelölték ki a pillér mélységét. A Duna jobb partján levő alapozás közben még mielőtt a kijelölt mélységet elérték volna, melegvízforrás tört fel, amely naponta 60.000 hektoliter vizet szolgáltatott. Ez a munkálatokat egy ideig megakasztotta, ezért arról rendelkeztek, hogy a forrást mihamarabb próbálják meg elzárni. Ezt úgy oldották meg, hogy egy búvárharangot eresztettek a forrás fölé és amikor megtalálták a helyet, ahonnan a forrás előtört, azt 3 méter mélységben portlandcement-betonnal kiöntötték. A forrás ezek után már nem jelentett veszélyt a hídra, így 1899-ben az előre eltervezett időben meg tudták kezdeni a híd vasszerkezetének az építését és még ugyanezen évben megépült a lehorgonyzó lánc és a vaskapuzat.

erzsebet_hid_3.png

Az építkezés állása 1902-ben

1900-ban nagy jégzajlás volt a Dunán ezért több hónapig állt a munka, de amint befejeződött a jégzajlás megépítették a faállványokat, amelyeket úgy terveztek, hogy az építkezés alatt zavartalan legyen a dunai hajózás. Ebben az évben a láncokat helyezték fel, helyére kerültek a merevítő tartók és a pályaszerkezet egy része majd a már szükségtelen faállványokat eltávolították. 1901 tavaszán a híd budai hídfőjénél apró elmozdulást vettek észre a munkálatok során ezért az építésvezetők tanácskozást hívtak össze, ahol megállapították, hogy jelentősebb veszély nem áll fenn, de biztonsági okokból az építkezést leállítják. Egy idő után az elmozdulás megállt, de még a híd teljes súlyának 30%-a hátra volt, ezért úgy határoztak, hogy a hídfők különálló része összefalazandó és eléjük erősítő falazat építendő, továbbá a híd két végénél szobortalapzatokat kellett létrehozni.

erzsebet_hid.png

Láncok feszítése

Ezen munkálatok 1903. szeptember 20-ig elkészültek, amikorra ugyanis a híd már forgalomképes állapotba került. Szeptember végéig tartották meg a híd próbaterhelését, amely alatt négyzetméterenként 450 kg súlyt helyeztek (ezeket leginkább gránit és bazaltkockák alkották), ami 35.000 ember súlyának felelt meg. A próbaterhelés nem várt, nagyon jó eredményt hozott, ugyanis a híd közepénél kiszámított 280 mm behajlás helyett csupán 230 mm behajlást mértek. A jó eredménnyel végződött próbaterhelés után nem sokkal 1903. október 10-én adták át a hidat a közúti forgalomnak.

erzsebet_hid2.png

Próbaterhelés 1903 szeptemberében

Az október 10-én történt átadás alkalmával Láng Lajos kereskedelemügyi miniszter és a király nevében, József főherceg mondott beszédet. Az esős idő sem szegte kedvét Budapest közönségének, hogy ellátogassanak a híd átadására, a férfiak díszmagyarba bújtak, a nők pedig gyönyörű ruhákat öltöttek magukra. A híd felszentelése után pedig megindult a gyalogos és teherforgalom a hídon, ahol egészen 1945-ig folyamatosan volt forgalom, 1914-től még a villamos pályát is kiépítették rajta. 

erzsebet_bridge_1903_budapest_hungary.jpg

Az elkészült Erzsébet-híd az átadás után

A híd 23 éves fennállása idején a világ legnagyobb nyílású hídja volt. A hidat 1945. január 18-án reggel robbantották fel a visszavonuló német csapatok. Ma a helyén található az 1964-ben épült új Erzsébet-híd.

 

1280px-a_lerombolt_erzsebet_hid_budai_hidfoje_1953_fortepan_3728.jpg

1920px-erzsebet_hid_pesti_pilon_1949_fortepan_3985_cropped.jpg

A felrobbantott Erzsébet-híd a második világháború után

 

Amennyiben érdekesnek találtad a cikkünket, úgy like-old facebook oldalunkat, és tekintsd meg ezeket is:

A Magyar Népköztársaság kitelepítési terve egy lehetséges atomtámadás esetére

Grenztruppen, a kelet-német határrendőrség mindennapjai

Rejtélyes támadás a Wall Street ellen, melynek elkövetőit sosem kapták el

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr7516459216

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Quattroman 2021.03.14. 15:14:07

"A híd 23 éves fennállása idején a világ legnagyobb nyílású hídja volt. "

Elég képzavaros mondat, a híd az átadástól 1902-1945-ig vagyis 43 évig állt.
Viszont ha arra gondolt a szerző, hogy a fennállása alatt 23 évig volt a világ legnagyobb nyílású hídja, akkor ideje lenne megtanulni magyarul...

öreg38 2021.03.14. 15:14:10

Borzalmas kegyetlenség, semmivel sem magyarázható barbár tett egy ilyen nagyszerű iparművészeti alkotást megsemmisíteni!

Quattroman 2021.03.14. 15:14:13

Érdekes írás, de ha a benne rejlő szemantikai hibára felhívjuk a blogger figyelmét, javítás helyett rögtön törlésre kerül a komment.
Gratulálok. :-((

Mézesmázos Mózes 2021.03.14. 15:14:20

Az Erzsébet híd nevét helyesen kötőjel nélkül, két szóba írjuk. A szemet bántja ez a szisztematikusan előforduló helyesírási hiba a bejegyzésben.

papierusz 2021.03.14. 15:14:24

Fiizettek egyébként a nácik (németek) valaha is jóvátételt, hogy szétbarmolták az országunkat?

Der Piefke 2021.03.14. 15:14:47

1.)
"Az Erzsébet-híd... a világon az egyik legjobban merevített híd is volt, így sem függőleges, sem vízszintes kilengései nem lehettek." - Ez így szakmai szemmel értelmezhetetlen, ui. nem létezik és nem is létezhet olyan híd, amelynek "sem függőleges, sem vízszintes kilengései nem lehet", mert ez ellenkezne a fizika törvényszerűségeivel. Terhelés [fizikai erőhatás] hatására minden kiterjedéssel bíró tárgy alakváltozást szenved - így a hidak is.

Később szerepel is egyébként a posztban egy szakasz, amely így szól: "Szeptember végéig tartották meg a híd próbaterhelését, amely alatt négyzetméterenként 450 kg súlyt helyeztek (ezeket leginkább gránit és bazaltkockák alkották), ami 35.000 ember súlyának felelt meg. A próbaterhelés nem várt, nagyon jó eredményt hozott, ugyanis a híd közepénél kiszámított 280 mm behajlás helyett csupán 230 mm behajlást mértek." vagyis MÉGISCSAK "kilengett" a híd függőlegesen, 230 mm-t!

2.)
"A híd 23 éves fennállása idején a világ legnagyobb nyílású hídja volt." - A poszt témáját adó első Erzsébet-híd két pillér közötti szabad távolásga 290 m volt - amint az szerpel is a posztban. Ehhez képest pl. az 1937-ben, vagyis még bővel az elős Erzsébetíhíd fennállása alatt átadott Golden-Gate-híd szabad támaszköze 1280 m-es, azaz több mint négyszerese az egykori Erzsébet-hídénak. Amire esetleg a szerző gondolhatott, az az a tány, hogy az elős Erzsébet-híd szerkezetét tekintve ún. lánchíd és ebben a minőségében 1926-ig a legnagyobb nyílású volt a világon (de akkor sem a telhes fennállás aidején, ahoyg a posztban szerepel).

Névtelen Minorita 2021.03.14. 15:20:50

@Quattroman:

Szia, köszönjük az észrevételeket neked is meg mindenkinek, ha hiba csúszik a helyesírásba javítjuk. Azonban azt már többször is hangsúlyoztuk, hogy nem ülünk egész nap gép előtt, nem tudjuk másodpercenként moderálni a kommenteket. Ha napokig nem jelenik meg egy komment akkor azt moderáltuk, de itt a két hozzászólás között még 1 óra sem telt el. Kérjük továbbra is szem előtt tartani, hogy nem ez a munkánk, nem ülünk egész nap gép előtt és nem tudjuk másodpercenként a kommenteket átnézni. Köszönjük.

nyisztor 2021.03.14. 16:26:12

"Az új Erzsébet hid egyetlen hibája, hogy nem a régi mellett, hanem a helyén épült" mondta egy nálam hozzáértőbb. Számomra a régi Erzsébet hid XIX. szd. csúcsteljesitménye.

Quattroman 2021.03.14. 18:25:07

@Névtelen Minorita:

Akkor már csak annyi lenne a teendő hogy kijavítjátok a szemantikai hibát.

consul 2021.03.14. 18:25:09

A Lánchíd és az Erzsébet híd között a Vigadó utca vonalában épülhetne egy gyalogos híd vagy azon akár a kisföldalatti is átmehetne a Duna fölött.

vajdasagi 2021.03.15. 12:46:22

Érdekes, hasznos - tehát jó cikk. Azonban az észrevételek alapján tényleg finomítsd a megfogalmazást itt-ott, és akkor már tökéletes lesz. Amúgy köszi szépen. És kérünk több ilyet, ha lehet.

Privateer 2021.03.15. 12:46:26

@papierusz: Sose fogják, és nem csak nekünk, hanem a Lengyel barátainknak sem fizettek. Bár az írás szerint valamit fizettek. Elég kaotikus egy ügy. Maximum a felelőséget ismerik, ismerték el.
nepszava.hu/3007613_szaz-even-at-fizettetnek-a-nemetekkel-a-vilaghaborus-jovatetelt

Másik: 2014-18 közt a Manda-ban a filmarchívumban dolgoztam közfoglalkoztatás keretében.
Volt szerencsém látni az Erzsébet híd újjáépítéséről szóló dokumentum filmet. Hát nagyon sajnálom azért hogy azokat a filmeket nem digitalizálják be, és publikálják.

gigabursch 2021.03.15. 12:46:27

@Mézesmázos Mózes:
Jelenleg.
Nem volt ez mindig így. Régen kötőjellel kellett írni. Én is úgy írom, mert akkor úgy tanultam meg és kinőttem abból, hogy napi szinten forgassam a helyesírási szabályzatot.
Egyébként szerintem a jelenlegi nyelvtani szabályozás ebben a kérdésben rosszabb.
süti beállítások módosítása