1938 augusztusában Debrecen városától nem messze Magyarország egyik legszörnyűbb repülőkatasztrófája történt meg. A zuhanást a fedélzeten tartózkodó 9 újságíróból és a 3 fős személyzetből senki sem élte túl. Ez a cikk a katasztrófa megrázó történetét mutatja be.
1938 augusztus 10-én Debrecen városában hatalmas repülőnapot rendeztek, több mint 40 külföldi kisgép érkezett az alföldi városba légibemutató céljából. Azért, hogy az országban mindenhol tudjanak róla tudósítani, 9 újságírót küldtek Budapestről a különböző szerkesztőségek. Reggel nyolckor indultak Budapestről a HA-FNC lajstromjelű kétmotoros Fokker F.VIII.-as géppel, a repülőtéren azonban Bártfay Gedeon pilóta főhadnagy két újságírót nem engedett felszállni, ugyanis nem akarta túlterhelni a gépet. A fővárosban maradt újságírók nem örültek a hírnek, azonban ezzel az életüket mentette meg a pilóta. Debrecenbe reggel kilenc órakor érkeztek meg, ahol megtekintették a bemutatókat, ki-ki megírta a tudósítását róla, majd a kora délutáni órákban elindultak vissza Budapestre.
Képek a debreceni repülőnapról, 1938 augusztus
A gép, mellyel reggel Debrecenbe érkeztek már várta őket a repülőtéren. Miután az újságírók elfoglalták helyüket a gépen, a pilóta a kifutópálya felé irányította a gépet. Három óra előtt négy perccel startoltak el és a repülőtér fölött még két tiszteletkört tettek búcsúzóul, mielőtt Budapest felé vették volna az irányt. Debrecen nyugati határában éppen csépeltek amikor észrevették a gép közeledését. Szemtanúk visszaemlékezése szerint ekkor többen integettek a gépnek, amiről vissza is integettek a földműveseknek. Ekkor azonban az addigi dübörgő hang hirtelen abbamaradt és a repülőgép megingott a levegőben. A gép egyik motorja leállt. A pilóta valószínűleg megpróbálta a gépet siklórepülésben földre tenni, azonban ez nem sikerült neki, mert elvesztette az uralmát a Fokker fölött. A gép hirtelen megpördült a tengelye körül és irányíthatatlanul, hatalmas sebességgel a földbe csapódott, nem messze a földművesektől. Az emberek eleinte dermedten nézték az eseményt, aztán mindenki rohanni kezdett a becsapódás színhelyére.
A lezuhant repülőgép a katasztrófa előtt
A helyszínre érkező embereket szörnyű látvány fogadta, a gép darabokban, néhol lángokban állt, a géptől nem messze több felismerhetetlen holttest feküdt. Azonban találtak egy túlélőt is. Mikor odaértek a férfihoz, azonban már késő volt, az ismeretlen férfi sajnos nem sokkal később életét vesztette. Személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. Az emberek közül többen a közeli tanyára futottak, hogy onnan telefonon keresztül segítséget hívjanak. A mentők megérkezéséig a munkások összegyűjtötték a holttesteket és a gép egy szárnydarabjával takarták le őket.
Külföldi repülők a debreceni repülőtéren
A mentőkkel együtt a helyszínre érkezett egy katonai ellenőrző bizottság is, hogy a katasztrófa körülményeit megvizsgálják. Azonnal kikérdezték a szemtanúkat és az egybehangzó vallomásokból azt a következtetést vonták le, hogy a gép lezuhanását nagy valószínűséggel motorhiba okozhatta. A holttestek elszállításához két halottaskocsi érkezett, azonban a felázott úton az egyik lecsúszott az útról emiatt pedig egy újabbat kellett hívni Debrecenből. Miután a holttesteket beszállították a debreceni kórházba, a pilóta felboncolását azonnal megkezdték. Az orvosok a boncolás után jelentették, hogy a pilóta halálát a becsapódás miatti roncsolás okozta, szívében és agyában nem találtak elváltozást, így a gépet legjobb tudása alapján tudta irányítani, ezért az emberi hibát kizárták.
Az elhunytak temetése, balra Horthy István, aki gyászbeszédet tartott
Az elhunytakat érckoporsóba helyezték és a debreceni pályaudvarra szállították, ahonnan Budapestre vitték őket. A fővárosban több magasrangú személy mondott gyászbeszédet a temetésen. Többek között Horthy István, az Aero Szövetség képviseletében tartott beszédet a temetésen. Az elhunytak közül 11 főt Budapesten, 1 főt pedig Győrben helyeztek örök nyugalomra. Hetek múlva megérkezett a hivatalos jelentés amelyben bebizonyosodott, hogy valóban motorhiba okozta a balesetet. A Magyar Légügyi Hivatal a műszaki jelentés után kivonta a forgalomból az összes ilyen típusú gépét.
Az elhunytak névsora:
Benke Tibor,
Új Magyarság munkatársa, ismeretlen életkorú
Molnár Béla,
a Magyarság tudósítója, élt 28 évet
Peller György,
az Újság tudósítója, élt 32 évet
Rusznyák Iván,
az Est munkatársa, élt 28 évet
Simor Miklós,
Nemzeti Újság szerkesztőségi tagja, élt 33 évet
Szilvássy József,
az Esti Újság munkatársa, élt 24 évet
Zombory Vilmos,
Virradat munkatársa, élt 28 évet,
továbbá:
Pázmándy-Papp László túravezető, élt 29 évet
Valgóczy Imre állatorvos (mindketten újságírói minőségben utaztak), élt 21 évet
Bártfay Gedeon főhadnagy (pilóta), élt 28 évet
Tomory Endre szakaszvezető (másodpilóta, rádiós), élt 29 évet
Boross József szerelő, élt 24 évet
Érdekesség, hogy egy debreceni újságíró a véletlennek köszönhette, hogy lekéste a repülőgépet. Történt ugyanis, hogy mire kiért a debreceni repülőtérre a gép már a kifutón állt, ő pedig hiába rohant a gép felé már nem várták meg.
Amennyiben szívesen olvasnál még további érdekes cikkeket:
A nap amikor szétverték a magyar parlamentet
