A XX. század elején megjelentek a filmhíradók, amelyeket a mozikban tekinthettek meg a nézők. A filmhíradókban a hét nagy eseményeiről volt szó. Az egyik nemzetközi magyar focimeccset is egy ilyen filmhíradó keretében örökítették meg az utókornak.
1918. szeptemberében még javában dúlt a háború, amikor az akkori magyar focivilág egyik fővárosi csapata, a BAK (Budapesti Atlétikai Klub) látta vendégül a külföldön is híres WAC (Wiener Athletik Club) bécsi csapatát. A két csapat ugyan az Osztrák-Magyar Monarchián belül volt, a fővárosi lapok mégis nemzetközi mérkőzésnek tekintették az eseményt. Az ellenfelek már többször is találkoztak egymással, ezek a találkozók rendre a WAC fölényes győzelmével zárultak, ezért a BAK csapata úgymond az esélytelenek nyugalmával készülhetett a megmérettetésre. Például a két csapat előző mérkőzésén 1918 május 20-án a WAC 5:2, még a háború előtt 1914-ben pedig, 10:2 arányban verte a BAK csapatát.
A BAK egyik mérkőzése 1918-ban
1918. szeptember 8-án vasárnap délután 3 órakor, az Üllői úti stadionban Taffel Miksa játékvezető a sípjába fújt és kezdetét vette a nagy mérkőzés. A háború miatt az amúgy is gyengén szereplő BAK szinte teljes egészében tartalékos csapattal kellett, hogy kiálljon a mérkőzésre. A jó iramú mérkőzés első 15 perce szinte teljesen kiegyenlített volt, a szögletrúgások aránya 3:3, szabadrúgásokra pedig nem került sor. Azonban a WAC tehetséges csatárai révén a 15. percben Berger balösszekötő egy szép gólt szerzett csapatának. A félidő további része eseménytelenül zajlott le.
A WAC csapata 1918-ban
A WAC csapata fáradtan ment be az öltözőbe, ugyanis a meccs előtt nem különbusszal, vagy autóval érkeztek Budapestre, hanem a menetrendszerinti vonat egyik civilekkel zsúfolt vagonjában utaztak hosszú órákon át. Ez meg is látszott a játékukon, ugyanis már az első félidő közepén láthatóan elfáradtak. A második félidőre kiérkező BAK csapata felszívta magát, ugyanis már a félidő 4. percében egyenlítő gólt szereztek, Szendrő János révén. A mintegy 8000 fős hazai közönség folyamatosan buzdította a magyar fiúkat, akik egyre nagyobb nyomást gyakoroltak az amúgy fáradt WAC játékosokra. Ennek az erőn felüli küzdelemnek meg is lett a gyümölcse, ugyanis Székely Miklós a második félidő 16. percében egy 30 méteres szabadrúgásgólt szerzett.
A WAC csapata 1914-ben
A WAC játékosok ezután már nem tudtak felállni és a BAK tartalékos csapata végül a második félidőben szerzett két góljával 2:1 arányban megverte az akkori focivilág egyik legjobbját. A mérkőzés után az újságok külön kiemelték szívósságával a Nagy Béla kapus – Gutwillig Imre jobbhátvéd – Székely Miklós balhátvéd triót. A BAK azonban úgy látszott, hogy a WAC ellen minden erejét elvesztette, ugyanis az ezt követő mérkőzéseken rendre kikapott ellenfeleitől. A mérkőzés alatt az Est című újság kamerája is forgott, ezért ez volt az első olyan magyar focimeccs amelyet mozgóképen is megörökítettek.
A felvétel a mérkőzésről:
Amennyiben szeretnél még érdekes dolgokról olvasni, kövess minket facebookon, vagy olvasd el ezeket is:
Űrhajósok hátborzongató eltűnései a világűrben
Rákosi Mátyás hadifogságba esése az első világháborúban
