1919-ben a Tanácsköztársaság idején a Május elsejei ünnepséget több százezer ember részvételével rendezték meg. A Tanácskormány az ünnepséget propagandacélokra is megpróbálta felhasználni, több-kevesebb sikerrel. A most következő cikkben röviden szólunk az ünnepség szervezéséről és a Vérmezőn lebonyolított rendezvényekről is, de a fő hangsúly a nagy képanyagon lesz.
Az 1919-es májusi ünnepséget már több héttel korábban elkezdték szervezni. A szervezéssel Szamuely Tibor közoktatásügyi népbiztost bízták meg, aki vonakodva ugyan, de elvállalta a feladatot. Szamuely sokallta az ünnepi kiadásokat, ezért 10 millió koronáról 5 millió koronára csökkentette azt, mondván a magyar államnak nem szabadna ilyen sok pénzt elherdálnia az ünnepségre, jobb helyen lenne az az 5 millió a hadirokkantak családjánál.
Az ünnepség menetrendje megjelent a Népszavában is
Az ünnepségre több fővárosi szobrot is vörös posztóval takartak le. Ezeknek a munkálatai szintén már hetekkel korábban megkezdődtek. Letakarták többek között a millenniumi emlékművet (Hősök tere) Andrássy lovas szobrát az Országház előtt, majd a budai Váralagút bejáratát is vörössel díszítették. Az ünnepségre hatalmas felvonulást terveztek, melynek egyik végső úticélja a Vérmező volt. Az odavezető útvonalakon is mindenhol vörös zászlók lobogtak a póznákon. A menetek reggel nyolc és délelőtt tizenegy óra között indultak el és körülbelül két óra múlva érkeztek meg az úticéljukhoz.
Készülődés Május elsejére
Az eredmény
A vérmező régen a katonai parádék legfőbb színhelye volt, ám 1919 május elsejére itt is hatalmas színpadokat építettek, ahonnan több ember is szónokolt az összegyűlt tömegnek. A Vérmezőn a legnagyobb feltűnést a hadirokkantak felvonulása keltette, ugyanis a menet elején egy félkarú honvéd az alábbi feliratú táblával a nyakában menetelt:
A burzsoázia áldozatai.
A felvonulás nagyjából délre fejeződött be és a Vérmezőn elkezdődtek a szónoklatok. A nap folyamán több beszédet is tartottak, többek között Lugosi Béla és Fedák Sári korabeli híres színészek agitáltak a kommunizmus mellett. Délután egy ideig heves zápor zúdult az összegyűltekre, azonban mindenki a helyén maradt. A továbbiakban már csak gyerekprogramok, előadások és különböző játékos feladatok voltak a fővárosban. Gyerekeknek lekvárevő verseny, felnőtteknek futóverseny, melyen részt vett a Munkás Testedző legidősebb futója is, a 68 éves Ripszán elvtárs. De voltak bohócok és bűvészek is, akik megnevettették és ámulatba ejtették a közönséget.
A Werbőczy-szobrot is faburkolat veszi körül
A vendéglátóegységek aznap kivételesen éjfélig nyitva tarthattak, de szigorúan csak a szesztilalmi rendelkezések figyelembevételével. Az ünnepség egy napra sikeresen elfeledtette az emberekkel a vészterhes időket, melyek az idő előrehaladtával egyre csak fokozódtak.
Az ünnepségről készült mozgókép felvételek
Érdekesség, hogy a Vörös Riportfilm stábja 800 méter hosszú filmfelvételt készített az ünnepségről, földről és levegőből egyaránt. Aznap pedig mintegy félmillió ember vonult végig Budapest utcáin.
Képgyűjtemény a napi eseményekről:
A felvonulásról készített légifelvételek
A Ferenciek tere még a készülődés alatt
Futóverseny, melyen a már említett 68 éves futó is résztvett
A közönség figyeli a futóversenyt
A nap folyamán több helyen is politikai röplapokat osztogattak
A Gellért-hegy lábánál
A Hősök tere
Felvonulók egy csoportja
Marx szobra
Lugosi Béla színész agitál a kommunizmus mellett
A matrózok felvonulása
A Klotild-palota és az utcai díszek
Bohócok fellépése
Zenészek az egyik utcában
Felvétel készül a vezetőkről (Garbai Sándor, Kun Béla a kép jobb sarkában pedig Haubrich József)
Kun Béla, mögötte Szamuely Tibor népbiztos, az ünnepség főszervezője
A Lenin-fiúk "vezérkara", Radányi Kornél, Cserny József és Papp Sándor
Továbbá a végén fontos felhívni a figyelmet néhány téves információra is, melyek a jelenlegi középiskolai tankönyvben, illetve a korabeli filmhíradókban is tetten érhetőek. Mégpedig a középiskolai történelem tankönyv vonatkozó fejezeténél tévesen a Lenin-fiúk vezetőjének Radányi Kornél politikai nyomozót azonosítják és jelölik meg a szerzők. Ez téves állítás, ugyanis a Lenin-fiúk vezetője Cserny József egykori haditengerész volt. A második pedig a Vörös Riportfilm vonatkozó képkockái, melyen „Cserni József a terrorcsapat parancsnoka, a Kun-Vágó-laktanya előtt” felirat után nem őt, hanem Dögei Imrét mutatják, amint a kézigránátjával dobást immitál.
Amennyiben tetszett a cikk, olvasd el az alábbiakat is:
Lugosi Béla élete az első világháború idején
