2008. május 14-én egy 19 éves amerikai fiatal rejtélyesen eltűnt, testét soha nem találták meg és az eltűnésére sem tudtak kétséget kizáróan választ adni. Eltűnése azért is fontos mérföldkő az amerikai történelemben, mert utána még törvényt is módosítottak, miszerint a rendőrség az eltűnés bejelentése után azonnal kezdje meg az eltűnt személy felkutatását, ha megvan az esély arra, hogy elrabolták vagy életveszélyben lehet. (Előtte ez csak kiskorúaknál történhetett meg.)
2008. május 14-én a 19 éves Brandon Swanson éppen a Canby Műszaki Főiskola tavaszi félévének végén úgy döntött, hogy hazautazik szüleihez a minnesotai Marshall városába. A tanév előző nap ért véget ezért aznap este még a barátaival maradt és egy házibuliba ment, ahol alkoholt is fogyasztott, azonban a tanúvallomások szerint olyan kis mennyiséget, hogy nem is látszódott rajta, hogy ittas lenne. A buliból visszatért a kollégiumhoz, ahol végül éjfél előtt nem sokkal úgy döntött, hogy hazaindul. Marshall és Canby között a 68-as főút halad, ezen indult el Brandon is, de nem sokkal később hívta a szüleit, hogy árokba hajtott a kocsival, nem tudott kijönni onnan, ezért kérte őket, hogy menjenek érte.
Szülei azonnal kocsiba ültek és elindultak arra, amerre a fiuk mondta, hogy balesetet szenvedett. A fiú a Marshall melletti Lynd városához közel hajtott árokba, legalábbis ő úgy gondolta. Szülei, ahogy közeledtek a megadott célhoz nem láttak az út mellett egy autót sem, ezért azt beszélték meg a fiukkal, hogy mindketten villogni fognak a fényszórójukkal, hogy meglássák egymást. Azonban egyikük sem látta a másikat, ezért abban egyeztek meg, hogy a fiú, mivel úgy vélte, hogy közel van Lynd, besétál egy parkolóba, ahol könnyebben megtalálják egymást.
Brandon Swanson
A szülők elindultak a város felé, közben folyamatosan telefonos kapcsolatban voltak fiukkal, aki azt mondta, hogy az út mellett halad egy árokban, mellette pedig egy kerítés van. Az apja később megjegyezte, hogy úgy hallották a háttérben vízcsobogás is hallható. Majdnem 47 percig telefonáltak egymással, mikor a fiú addig nyugodt hangja furcsán megváltozott és végül annyit kiabált bele rémülten a telefonba:
„Ó, a francba!”
Majd a vonal megszakadt. A szülei azonnal próbálták hívni, de a telefonja azt jelezte, hogy ki van kapcsolva. Eleinte úgy gondolták csak lemerült a telefonja, és odamentek a megadott parkolóhoz a Lynd Tavern mellé, de miután hosszú ideig nem érték el és nem is érkezett meg a parkolóba, felkeresték Brandon közeli barátait, akik segítettek a fiú utáni kutatásban. Majd miután egészen reggel 6-ig nem jutottak eredményre, Brandon anyja bejelentette a fiú eltűnését a rendőrségen. A rendőrök ugyan bekapcsolódtak a keresésbe, de eleinte azt hangsúlyozták, hogy ez egy ilyen korú fiatalnál teljesen érthető eltűnés, főleg a főiskolai félév végén.
Felhívás az eltűnt fiú keresésekor
Azonban amikor a rendőrség a mobiltelefon cellainformációit lekérte, több furcsa dolgot is észrevettek. A mobiltelefon a cellainformáció szerint közel sem volt Lynd városához, ellentétben azzal, ahogy a fiú állította. A hívásait a szülei felé, körülbelül 30 mérföldre Lynd városától tudták bemérni. A telefonja még órákkal az után is be volt kapcsolva, hogy szülei már nem tudták elérni. A telefon utoljára Porter városától nem messze volt elérhető, ezért érthetetlen, hogy a Canby-től alig néhány mérföldre fekvő Porter-t miért tévesztette össze a jóval messzebbi Lynd városával. Canby és Marshall városa mintegy egy órányi autóútra fekszik egymástól, Brandon azonban éjfél előtt indult haza és csak 1 óra 57 perckor telefonált a szüleinek, hogy balesetet szenvedett. A nyomozók feltették a kérdést, hogy mi tartott majd két óráig, amikor a telefonja szerint alig hagyta el Canby városát?
A rendőrség időközben megtalálta az árokba borult autót a 68-as úttól néhány 100 méterre egy gazdasági úton, amelyen semmilyen nagyobb kárt nem vettek észre, ugyan a kocsi alja fennakadt egy buckán és emiatt nem tudta a fiú egyedül letolni onnan. Azonban furcsa volt, hogy a fiú miért ment le a főútról és hajtott rá egy gazdasági útra, amely épp az ellenkező irányba vezetett. A nyomozók azonnal vizsgálni kezdték, hogy merre indulhatott, azonban a kocsi egy füves-kavicsos helyen állt meg, amelyet bárki nyom nélkül elhagyhatott. Mivel ez nem vezetett eredményre, nyomkövető kutyákat hoztak, akik sikeresen szagot fogtak és követni kezdték a fiú útvonalát. A kutyák teljesen más útvonalon haladtak, mint amit a fiú a telefonba mondott a szüleinek. Az út melletti erdőn keresztül a közeli Yellow Medicine folyó partjáig vezették a rendőröket. A rendőrség felvetette, hogy a fiú túlságosan ittas volt, hogy tájékozódni tudjon, azonban minden tanú aki látta vagy beszélt vele, állította, hogy teljes mértékben beszámítható állapotban volt, az apja később azt állította, hogy a hangja alapján nem is gondolta, hogy fia ivott aznap este.
Módosított fotó, amelyen bemutatják, hogy nézhet ki most
Mikor a kutyák a folyóhoz mentek mindenki arra gondolt, hogy a fiú vízbe esett és megfulladt. Ám a kutyák a túlparton folytatták az útjukat, egészen egy kavicsos útig, ahol a szagnak nyoma veszett, amit jeleztek is gazdáik felé ezért a nyomozók úgy vélték, hogy a fiú mégsem vízbefulladt, hanem elrabolhatták. A rendőrség átkutatta a folyó 5 mérföldes szakaszát, de semmi nyomát nem találták, hogy a fiú beleesett vagy belefulladt volna. Úgyszintén arra utaló jelet sem találtak, hogy a fiú valaha ott járt volna.
A kutatás még tíz évvel később is folyt, ugyanis nem volt semmilyen olyan nyom, ami egyértelművé tette volna a fiú vízbefulladását. A nyomozást vezető személy úgy nyilatkozott, hogy nincs kizárva, hogy a fiút elrabolták, amikor a köves útra tért, ahol a kutyák később elvesztették a nyomát. A család mind a mai napig választ keres fiuk eltűnésére.
Amennyiben szeretnél még hátborzongató dolgokat olvasni, tekintsd meg ezeket is:
Űrhajósok hátborzongató eltűnései a világűrben a hidegháború idején
A Sarah Joe legénységének rejtélyes eltűnése
Amerikai katonák hátborzongató eltűnése a vietnámi háborúban