Az 1956-os forradalom egyik legszomorúbb hozadéka a mindkét fél részéről tetten érhető embertelen brutalitás honfitársai felé. A most következő cikkben az 1956. október 31-én történt szörnyű eseményt próbáljuk meg bemutatni a közönség számára. Fontosnak véljük elöljáróban megjegyezni, hogy elítéljük mindkét fél részéről a brutalitást, amit 1956-ban embertelen módon műveltek egymással szemben. Felhívjuk továbbá a figyelmet, hogy a cikkben több olyan fotót is elhelyeztünk, melyek a nyugalom megzavarására alkalmasak, így csak és kizárólag erős idegzetűek olvassanak tovább!
1956. október 31-én a délelőtti órákban egy fiatalembert állítottak meg az Andrássy úton, azzal az indokkal, hogy ő egy ÁVH-s tiszt, aki nem sokkal előtte egy ártatlan fiatalra lőtt rá a nyílt utcán. A férfi barna nadrágot és az Újpesti Dózsa lila színű sportmelegítőjét viselt, az ÁVH számára rendszeresített fekete félcipővel, valószínű ez tűnt fel egy járókelőnek. A férfi körül egyre nagyobb lett a tömeg és az Eötvös utcán a Nyugati pályaudvar felé taszigálták, miközben többen ököllel ütötték. Az Eötvös utca 25. szám alatt egy nemzetőr egység állomásozott, ahol a kapuban álló őr észrevette a hangos tömeget. Társaival kiszabadították a férfit a tömeg gyűrűjéből és bekísérték a parancsnokságra.
Tömeg az Eötvös utca 25 előtt
A fiatalemberről kiderült, hogy Tóth Ferencnek hívják és 1921. július 30-án született az akkor még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéhez tartozó Polgáron. Nős, két gyermeke volt. A nemzetőrök arra voltak kíváncsiak, hogy mikortól szolgált az ÁVÓ/ÁVH kötelékében és aznap délelőtt valóban rálőtt-e egy gyerekre? Az ekkorra már véresre vert férfi csak annyit mondott, hogy a Belső Karhatalom Országos Parancsnokságára van beosztva, mint százados. Az ártatlanokra, főleg gyerekekre való lövöldözést azonban tagadta, lévén aznap teljesen fegyvertelen volt.
Tóth Ferenc holtteste az Eötvös utcai nemzetőrparancsnokság kapujában
Eközben a tömeg egyre csak nagyobb és zajosabb lett a parancsnokság előtt. A feldühödött forradalmárok attól féltek, hogy a nemzetőrök el akarják bújtatni vagy szöktetni a férfit előlük, ezért egyre hangosabban kérték a kiadatását. A nemzetőrök többször is kimentek csitítani a tömeget, mondván nem akarják megszöktetni, csupán átkísérik a rendőrkapitányságra, hogy ott mondjanak felette ítéletet. A tömeg azonban nem hitte el, továbbra is kérték a kiadatást, hogy megölhessék a tisztet.
Az épület előtt felakasztott Tóth Ferenc százados
Az épületben tartózkodó Mayer Antal nemzetőr egyre hangosabban próbálta rávenni a társait, hogy dobják oda az embereknek az „ávóst”. A nemzetőrök azonban azzal védekeztek, hogy a lincselés bűncselekmény és a tömeg minden kétséget kizáróan a helyszínen megölné a fiatalembert. Mayer azonban ekkor már egyértelművé tette, hogy a férfit kiadják a forradalmároknak. Többször is megütötte Tóth Ferencet és szidalmazta, miközben az ajtó felé lökdöste. Tóth az ajtó előtt félelmében elájult és összeesett, azonban Mayer felrántotta a földről és az alábbiakat mondta neki:
„Ne szimulálj”
Majd a kapu közelébe érve odaszólt az ott őrt álló nemzetőröknek:
„Nyissátok ki a kaput, kiadjuk az ávóst”
A kapun kilökve a férfit, a tömegbe kiáltott:
„Üssétek a gazembert”
A tömeg kapva kapott az alkalmon és a férfit azonnal ütni-verni kezdték. Tóth szinte azonnal elájult és a földre zuhant férfit ott rúgták, ahol csak érték. A tömegben volt Tóth Mihály kocsis, aki egy késsel többször is megszúrta a tisztet. Amíg Tóth Ferenc életben volt, addig folyamatosan talpra állították, hogy ütni tudják, azonban egy férfi a háta mögül egy vékony zsineget dobott a nyakába, amivel megfojtották. Később a holttestét az utca porában húzták, majd az egyik közeli fára akasztották fel, egy táblával a nyakában:
„Így jár minden ávós”
Tóth Ferenc holttestére akasztják a papírlapot
Tóth Ferencet a fára Erős István, Babér István és Törzsök József húzták fel, amiért később mindegyikőjüket elítélték és kivégezték. Tóth Ferencnek 1957-ben emléktáblát állítottak a meggyilkolásának színhelyén, az ünnepségen, melyről filmfelvétel is készült részt vett a felesége és két árván maradt gyermeke.
Tóth Ferenc holtteste
A holttest a felirattal
Érdemes szót ejtenünk még Mayer Antal személyéről is, ugyanis ő már a Horthy-korban is büntetve volt, szám szerint nyolc alkalommal, mindannyiszor lopásért. 1913-ban született és végzettségét tekintve villanyszerelő volt. 1944-ben a német megszállás idején önként jelentkezett az újonnan szerveződött magyar SS alakulatba. Az alakulat tagjaként 1945 májusában amerikai fogságba esett és 1947-es hazatérése után egy dunántúli kis faluban bujkált évekig.
Mayer Antal, mint SS-katona
1945-ben körözést is adtak ki ellene, mivel egy munkásszázad parancsnoka is volt. Több német kitüntetést is kapott, amelyeket megtartott és a fiókjában rejtegette. Később elfogása után, azt vallotta, hogy ő azokat egy gyerektől vette el és meg akarta semmisíteni. Mayer Antalt, Tóth Ferenc kivégzésében való részvétele miatt 1958. január 4-én szintén kivégezték.
Érdekesség, hogy ebben az időben már sem az ÁVO (Államvédelmi Osztály), sem pedig az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) nem működött, ugyanis az ÁVO helyét átvette az ÁVH 1948-ban, majd az ÁVH-t 1953-ban megszüntették, miután vezetőjét Péter Gábort koncepciós perben elítélték.
Amennyiben érdekesnek találtad a cikket és szeretnél még olvasni további rövid de érdekes cikkeket, tekintsd meg az alábbiakat:
Szovjet propaganda plakátok az űrverseny időszakából
