Egyperces Történelem

Dr. Berend Miklós, volt harctéri törzsorvos, gyermek és szülészorvos halála

2020. február 16. - Névtelen Minorita

1919 június 24-én délután a Ludovika akadémia tanárainak vezetésével lázadás tört ki a Tanácsköztársaság megbuktatása céljából. A lázadás első áldozata egy civil orvos volt, aki önkívületi állapotban üdvözölte az "ország feltámadását", ez vált később a vesztévé. Ez a bejegyzés csak az ő halálát mutatja be.

berend_miklos-erdelyi.jpg

1919 június 24-én délután négy órakor a lázadó monitorok (folyami hajózásra készített jármű) megjelentek Budapesten és a Hungária szálló az úgynevezett Szovjet-ház elé mentek. Dr. Berend Miklós éppen egy beteglátogatásról ment hazafelé lakására. Útja a Duna-parton vitte végig, amikor is meglátta a Szovjetházra tüzelő monitorokat. Először el sem tudta képzelni mi történhet, de aztán meglátja a monitorokon lobogó nemzetiszínű zászlókat. Szívében telve lelkesedéssel, azonnal elkezdett futni hazafelé. Mikor hazaért, íróasztalához sietett és az ott őrzött, 14.000 korona kékpénzt és 30.000 korona fehérpénzt magához véve rohant kifelé a házból, a kis forgópisztolyát majdnem otthon hagyta, de időben eszébe jutott, hátha szüksége lesz rá a későbbiekben, így zsebébe tette azt. Felesége nem értette, hogy férje mitől lett ilyen sietős, ezért megkérdezte tőle, hogy ugyan hova siet ennyire, mire férje azt válaszolta neki: „Nézd, feltámadt hát Magyarország” majd az ajtót be sem zárva maga után rohant is ki a lakásból, le az utcára.

szovjethaz.png

Az események helyszíne

Mikor visszaért a Duna-partra, a monitorok még mindig lőtték a Szovjetházat, az orvos pedig könnybe lábadt szemmel elővette fehér zsebkendőjét és integetett a hajóknak. Majd a Mária Valéria utcán keresztül a Szovjetház felé vette az irányt, zsebkendőjét lebegtetve kiabált: „Le Kun Bélával! Éljen Magyarország! Le a Szovjettel”. A Hungária szálló (Szovjetház) palotaőrsége már készenlétben állt és tüzelt a monitorokra, minden fegyveréből amilyük csak volt. Az utcákra levitték a gépfegyvereket, a kézifegyverekből pedig mindenre tüzeltek, ami mozgott az ablakokban. Ekkor észrevették a feléjük futó Berend doktort, többször felszólították, hogy álljon meg, ennek eleget is tett, de nem tudni mi okból, pár pillanat múlva hátat fordított és futni kezdett a másik irányba (Petőfi tér felé). Berend doktor nem figyelte, hogy üldözik-e vagy sem, ezért futás közben gyorsan visszapillantott, de szerencsétlenségére ebben a pillanatban nekiszaladt egy gázlámpaoszlopnak.

cserny_automobil_3.png

Cserny József (x) és társai

A földre rogyva a terroristák egyre közelebb kerültek hozzá, mire ő, talán félelmében és önvédelemből elővette a kis forgópisztolyát, de ekkor a terroristák (Löbl Mór politikai nyomozó, Steiger János sofőr, Rosen Antal, Alexandrovszky Leo) elkezdtek rá tüzelni. Két lövés érte, és újból visszaesett a földre. Ebben a pillanatban érkezett meg autón Cserny József a Mária Valéria-Türr István utcák sarkára, vele jött Schön Béla terrorista legény. Cserny valamilyen parancsot mondott Schönnek mire az leugrott a kocsiról és odaszaladt a földön fekvő orvostanárhoz és közvetlen közelről három lövést adott le az áldozatra. A revolvert, amit Berendnél találtak elvették, és otthagyták a tetemet heverni az utca kövön egészen addig, amíg be nem sötétedett. Sötétedés után az Országház akkori gondnokának (Englander Fülöp) parancsára a testet megmotozták. A motozás közben talált értékek: aranyóra, bőr pénztárca, aranylánc, ezüstfejű bot, 14.000 korona kékpénz, 30.000 korona fehérpénz. Löbl Mór politikai nyomozónak megtetszett a doktor cipője ezért azt lehúzta, ezután pedig három másik társával egyetemben a testet a Dunába dobták nem messze a Petőfi tértől.

52383.jpg

Vörös őrök a Dunára céloznak

Löbl a rablott cipőket másnap elcserélte egyik terrorista társával. Englander Fülöp pedig a többi tárgyat letét jogcímen magához vette. Azonban ezekből szinte mindent megtartott magának. A pénzből 23 db 200 koronást adott át Papp Sándornak, a többire pedig azt mondta, hogy 2 db 200 koronásból vacsorát fizettetett a „hőstettet” végrehajtó katonáknak. A 23 db 200 koronást Papp ugyanezzel a történettel átadta Cserny Józsefnek, aki a többi „hivatalos” pénz közé tette az elkobzott értékeket. A doktor holttestét 14 nap múlva fogták ki a Dunából, Csepel környékén. A holttestet orvosi boncolásnak vetették alá, aminek vezetője, dr. Gyulai Elemér boncoló törvényszéki orvos volt. A jegyzőkönyvben megállapított adatok alapján, a testen három lövéstől eredő sebesülést találtak. Az egyik a nyak hátsó részén hatolt be és szétroncsolta a gerincagyat, ami a halál azonnali beálltát okozta. Ezért a jegyzőkönyv alapján ki lehet jelenteni, hogy Berend doktort tulajdonképpen kivégezték az utcán.

 

Olvasd el, hogy milyen volt az Osztrák-Magyar Haditengerészet első csatája, vagy hogy milyen hátborzongató dolgot találtak a Przemysl-erőd alagsorában. Tekintsd meg továbbá a szovjet propaganda plakátokat az űrverseny idejéből

Olvasd el friss cikkünket a hátborzongató módon eltűnt szovjet űrhajósokról.

Amennyiben időd engedi és szeretnél szavazni, hogy mely korszakból legyen több bejegyzés, akkor itt megteheted.

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3115476772

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

fofilozofus · http://megmondomhogymihulyeseg.blog.hu/ 2020.02.28. 12:16:50

Ami nekem feltűnt, hogy akkoriban mennyire nem voltak dörzsöltek az emberek. Persze Amerikában meg sok helyen igen, de itthon nem. Szerintem ez a monarchiabeli katonai stílusú feudális alapú nevelésnek volt köszönhető, ami a becsületességet, az igazmondást eszményítette. Míg egy angol már évszázadok óta tanulta a tőzsdézést, a gyarmatosítást. Nem tudom, ez csak érzés, de ennél a szegény embernél is ez volt a baj: ha lőnek a Szovjetházra, akkor már győzött is az ellenforradalom? Ezt meg ki mondta? Pisztollyal a zsebében mit akart tenni?
Ez azért ilyen kiemelt kérdés szerintem, mert Horthyék ugyanezeket a hibákat vétettél el pl. a kiugrási kísérletnél. Előre bejelenteni a németeknek, mert így fair? Koronatanácson jogászkodni, mikor a háború legfontosabb percei jönnek? Nóórmális? - kérdezné Besenyő Pista bácsi. Horhy könyvének címe (pontosabban a menyéé) Becsület és kötelesség. Hát ez az, ezek egy katonánál fontosak, de egy államférfinél károsak.