Egyperces Történelem

Egyperces Történelem

Az 1848/49-es szabadságharc egy elfeledett csatája

2020. március 14. - Névtelen Minorita

1849 augusztus 2-án Nagysándor József (vagy Nagy Sándor József) honvéd vezérőrnagy és Ivan Paszkievics tábornagy, az országba betörő orosz cári hadsereg főparancsnoka között Debrecennél heves küzdelem alakult ki. A csatát Nagysándor a  nagyjából hatszoros túlerő ellen elveszítette és Nagyváradra vonult vissza. A csata érdekessége, hogy az orosz intervenciós hadseregnek ez volt az utolsó magyarországi ütközete a szabadságharc leverésének végéig. 

unnamed_4.jpg

1849 augusztusának elejére a Nagysándor József parancsnoksága alatt levő, ún. feldunai hadsereg I. hadteste Debrecen felé nyomult előre. Augusztus 2-án hajnali 3-kor a hadtest megérkezett a Debrecen melletti Nagyerdőbe, ahova azonnal tábort is vertek. Másnap a lovasjárőrök jelentették, hogy ellenséges lovascsapatok mozgását észlelték, Balmazújváros irányából. Görgei Artúr a Honvédsereg főparancsnoka azt az utasítást adta a vezérőrnagynak, hogy amennyiben lehetséges kerüljön el mindenfajta összeütközést az ellenséggel, mert egy esetleges vereséggel a feldunai hadsereg felé szabadon továbbnyomulhat az ellenség. 

Nagysándor és főtisztjei azonban a harc mellett döntöttek. A délelőtt folyamán kilovagoltak az előörsökhöz, ahol az orosz tisztekkel beszédbe elegyedtek, akik délutáni orosz teára invitálták meg a magyar tiszteket. A beszélgetés után a magyar tisztek megnyugodva lovagoltak vissza a városba, ahol az Aranybika szálló vendéglőjében összegyűlve ebédelni kezdtek. Az ebéd közben hallották meg, hogy megszólaltak az orosz ágyúk a határból. Az ebédet otthagyva mindenki beosztásába sietett. 

banlaky_big_hadt_2117_nagykep.jpg

Az ágyúzást a Vámospércsen levő Görgei és tisztjei is hallották, azonnal lovasfutárokat küldtek ki Debrecen irányába, hogy az ágyúzás okát megtudják. A futárok közül egy sem tért vissza. Görgei ezért félt, hogy a Debrecennél álló csapatokat az oroszok éppen megverik, nem merte elindítani csapatait a város felé addig amíg biztos információkat nem kap a csata helyzetéről. Jó döntést hozott, ugyanis amennyiben az ágyúzás kezdetekor azonnal nekiindult volna csapataival, akkor is csak a csata végére ért volna oda, ezzel kitéve a sereg nagyobbrészét is az orosz csapatok tüzének és jelentős létszámfölényének. 

Debrecennél eközben az orosz lovasság egy részének sikerült a Nagyerdő leple alatt megkerülni a magyar állásokat. A honvédek hősiesen küzdöttek, az arcvonal közepén sikerült is egy ideig előretörniük, azonban az itt ellentámadásba lendülő 12 századnyi erőt képviselő dzsidás és cserkesz egységek visszavetették a honvédeket. A csata fordulópontjához érkezett, ugyanis a középen levő egységeket a heves ágyútűz szétrobbantotta és megfutamította. Az arcvonal kettészakadt, a balszárnyon levő Máriássy pedig egységével a derecskei útra hátrált. A csata eldőlt, a honvédsereg a rossz helyszín, a rossz vezetés és az ellenség létszámfölénye miatt, alig pár óra alatt megfutamodott. Az arcvonal közepén elhelyezkedő szabolcsi gerillákat az orosz dzsidások lekaszabolták, néhányan fogságba estek. 

2048128_470937.jpeg

Nagysándor József

A megvert sereget csak Nagyváradnál sikerült összeszedni, ekkor derült ki, hogy a debreceni csatában 2000 halottat és eltűntet hagytak hátra. A magyar kormány már a csata előtt megpróbált az orosz csapatokkal tárgyalásokat folytatni aziránt, hogy a cári csapatok szüntessék be a harcot a magyarok ellen. Azonban ezt nem sikerült elérni a megbízottaknak. 

A debreceni csata elvesztése és a honvédsereg legtöbb tisztjének vezetési alkalmatlansága nagyban hozzájárult a magyar fegyverletételhez, ugyanis Görgei és sok más tiszt reménytelennek vélte a két óriási sereggel való küzdelmet. Görgei az emberélet védelmét és a becsületet helyezte előtérbe, ezért szánta rá magát az augusztus 13-i világosi fegyverletételre.

 vilagosi_fegyverletetel.jpg

Világosi fegyverletétel

Nagysándor József személyéről is kell szóljunk, ugyanis Görgei már hónapokkal a csata előtt kilátásba helyezte, hogy leváltatja a vezérőrnagyot. Nagysándor ugyanis több csata előtt érthetetlen okokból megfutamodott az egységeivel. Ilyen eset volt például a rárosi átkelőnél lezajlott hirtelen megfutamodás, melyet később Nagysándor azzal magyarázott Görgeinek, hogy a csata előtt a lovaik állítólag farkasok miatt megbokrosodtak és több szekérrel együtt elvágtattak a helyszínről. A parancsnok pedig jobbnak látta az elvágtató lovak nyomát követni és otthagyni a rábízott átkelő védelmét. Egy másik esetről Görgei Artúr naplójában olvashatunk:

"Így Nagysándor tábornok azt a tényt is hasonló módon mentegette, hogy ő július 18-án, miután Poeltenberg tábornok Balassagyarmaton neki adta át a hátvédi szolgálatot, egyetlenegyszer sem teljesítette kötelességét, hogy minden ereje megfeszítésével határt vessen az ellenség üldözésének; ezt ugyanis Nagysándor tábornok az őt közvetlenül szorongató ellenség nagy sokaságával indokolta."

gorgei.jpg

Görgei Artúr, a honvédseregek fővezére

Görgei nem volt megelégedve a hadtestparancsnokkal, naplójában részletesen írt aggodalmairól:

"Nagysándor tábornok volt a legkevésbé rátermett az alattam álló hadtestparancsnokok közül, az természetesen a váci napok előtt sem volt már titok. De éppen olyan jól tudtam azt is, hogy ha az I. hadtest vezetését valamelyik hadosztályparancsnokra bízom, a változástól még kevesebb jót remélhetek, mintha Nagysándort a már egyszer rábízott helyen meghagyom. "

Érdekesség, hogy a csatában elhunyt embereknek egy külön temetőkertet hoztak létre Debrecenben, mely a Hősök Temetője nevet kapta. A temetőben 112 magyar és 648 orosz nemzetiségű katona alussza örök álmát. Az első világháború alatt a temetőkertet újból használatba vették és 1917-ig ide temették el a harctereken elesett debreceni katonákat. A csatában megsebesült katonák ápolására a közelben szükségkórházat hoztak létre, ennek a helyén épült fel később a debreceni Kenézy Gyula Kórház.

További érdekesség az eltűntek nagy száma, ugyanis a csata után 1266 ember tűnt el nyomtalanul. Ezek az emberek nagyrészt fiatal 16-20 év közötti fiatalok voltak, akik Debrecen közeli településekről származtak. Látva a csata reménytelenségét, egyszerűen fogták magukat és hazamentek. (Volt szerencsénk olvasni egy ilyen ember beszámolóját a szabadságharcról.)

oroszlan_face.jpg

A debreceni csata emlékműve a Hősök temetőjében

 

Amennyiben tetszett a cikk, olvasd el az alábbiakat is:

A spanyolnátha megjelenése Magyarországon 1918-ban

 

Milyen érdekes dolgok történtek a világtörténelemben péntek 13-án?

Kálmán herceg hősies helytállása a Muhi csatában, 1241-ben

Az osztrák-magyar Przemysl-erőd hátborzongató legendája

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr3215501620

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ursus artos 2020.03.15. 10:36:50

Nagyon fontos lenne már egy történelmi Tv filmsorozat, Görgeiről, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk a szerepét. Én hiszem, hogy nem volt áruló...

Alick 2020.03.15. 12:21:35

@ursus artos: Úgy gondolom, hogy Kossuth felelőtlen politikai kalandor volt, aki a trónfosztás deklarációja előtt nem mérlegelte, hogy a Szent Szövetséggel (az európai uralkodók forradalom ellenes paktumjával) kerül szembe. A következmények által hazánk polgárosodását 20 évvel késleltette. A függetlenségi harc alternatívája a legitimizációs nyomásgyakorlás és akár harc lett volna, kikényszeríteni FJ megkoronázását és az azzal járó uralkodói kötelmek elismerését. Ez nem járt volna nemzetközi beavakozással, mert nem a trón elutasításáról van szó.
Görgeynek a végére már csak minimális mozgástere maradt, a fegyverletétel reális opció volt. Az orosz hadvezetés többször is kifejezte, hogy nem éreznek ellenségesen a magyarokkal szemben, csak megbízásos kötelezettséget teljesítenek. A később kivégzett tábornokoknak is felajánlották a fogságból való szökés lehetőségét.

Cserny mster 2020.03.15. 12:21:39

Ez a kérdés már régen eldőlt! A legkevésbé sem volt áruló! Kivételes képességű hadvezér volt.

humorpalanta 2020.03.15. 12:21:41

@ursus artos: Görgei az elmúlt 2-300 év legjobb magyar katonai parancsnoka volt. Stratégiai gondolkodása közelében nem járt senki sem, bár a szabadságharc megnyerhetetlen volt, ő mindent megtett. A magyar sors, hogy pont a legjobb, legnagyszerűbb embert tették meg bűnösnek, miközben a populista, döntésképtelen szájhős Kossuth lett a valaki.

Muhammad Balfas 2020.03.15. 13:11:21

@ursus artos: Nem volt az. Realista volt. Sajnos Dembinszky és a hozzá hasonló dilettánsok rendkívül sokat ártottak a szabadságharc ügyének. Kossuthnak Görgeire kellett volna hallgatnia a tavaszi hadjárat sikerei után, és jobban alakulhattak volna a dolgok..

bontottcsirke 2020.03.15. 13:11:32

@ursus artos: Kossuth egy tehetségtelen politikus volt, aki eljátszotta a magyar függetlenséget és a végén meglépett az államkasszával. Szóval hagyjuk csak Görgey-t.

sZulamith 2020.03.15. 13:12:06

Bárhova kapcsolsz csak a szabadságharc hóseiről van szó, a megelőző társadalmi viszonyokról semmi. Arról, hogy miközben Angliában már az ipari forradalomról szól minden, nálunk még a feudális jobbágyviszonyok az uralkodó. Nincs emlitve, hogy Kossut a követelései között is a jobbágyok felszabaditását tüzi ki, ami csak jóval később történik meg. Ha harcot megelőző időszakkal többet foglalkozna a média, érthetőbbé válna sok minden, pL. a Tanácsköztársaság megalakulása, és annak következményei.

Finnországban az iskolákban a feudalizmus tananyaga Magyarországról szól.

Névtelen Minorita 2020.03.15. 13:31:58

Görgei Artúr naplójából kiderül, hogy a szabadságharcnak közel sem volt akkora társadalmi bázisa mint azt legtöbbször hallhatjuk, nem rohantak az emberek Kossuth zászlaja alá Március 15. után:

"Az önkéntesek gyűjtőneve alatt természetesen az önkéntelenek is értendők, ti. azok, akiket a nép vagyontalanabb rétegeiből sorshúzás útján állítottak ki.

Szolnok lett a tiszáninneni kerület gyülekezőhelye. Előzetes számítás szerint a kerület mozgó nemzetőreinek létszáma körülbelül 5000 fő volt, kik (amint beszélték) már harcra készen állanak, hogy beosztatásuk után egy kevéssé begyakoroltatván, az ellenség ellen induljanak. De a hivatalosan kimutatott 5000 emberből egy egész hónap alatt alig tudtam hétszázat összeszedni, és közöttük a valódi önkéntesek száma alig haladta meg a százat!"

2020.03.15. 18:53:38

Kevesen tudják, de az orosz csapatoknál állítólag pestis tört ki. Az orosz fővezér azt mondta, ha még egy csatát kell vívniuk, akkor utána hazamennek. Nem kellett.

Pierr Kardán 2020.03.15. 21:14:39

Nekem is az a határozott véleményem, hogy nem lett volna szabad 1848-ban belekezdeni egy háborúba az osztrákok ellen. Szép dolog egy pumi kutya eszes élénksége és nehéz nem észrevenni egy bernáthegyi kutya lassú teszetoszaságát, de egy puminak semmi esélye valódi harcban egy bernáthegyi ellen.

Ráadásul Trianont is az 1848-49-es eseményeknek köszönhetjük. Egyrészt Európa vezető hatalmai még 1919-ben is tartottak egy középhatalmi méretű Magyarországtól, másrészt a Nagy-magyarország területén élő nemzetiségek sem kértek tovább Magyarországból.

Pierr Kardán 2020.03.15. 21:14:41

@Névtelen Minorita: Így van, a klasszikus nóta is ezt mondja:

"Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje, ha MÉGEGYSZER ezt üzeni, mindnyájunknak el kell menni"

Szóval a magyarok nem ugrottak első szóra, hogy harcoljanak, igencsak hezitált mindenki, hogy mi legyen.

Szóval egyszerűen nem volt meg a szükséges nemzeti közmegegyzés a háború szükségességéről.

Muhammad Balfas 2020.03.16. 23:56:52

@Pierr Kardán: A szabadságharc nélkül nincs 18 évvel később Kiegyezés. Ne feledjük, a Habsburgoknak egy idegen monarchiát kellett segítségül hívni a szabadságharc leveréséhez. Ez élénken élt még az osztrák vezetés fejében, és amikor az 1860 s években ismét forróvá vált a nemzetközi helyzet. Belátták,hogy egy ismételt magyar felkelés az új nemzetközi viszonyok között akár birodalmuk végét is jelentheti. Így egy dualista állam keretében a továbbiakban inkább megosztoztak a magyarokkal a vezetésben (Andrássy lett pl. a külügyminiszter) Illetve széles körű önállóságot kaptak a magyar területek. külügyminiszter

Muhammad Balfas 2020.03.16. 23:56:55

@Legfelelősebben gondolkodó felelőtlen ember: Hát a világosit azért még meg tudták volna vívni ,és igen nagy valószínűséggel győznek. Több tízezer ember életébe került volna
süti beállítások módosítása