Egyperces Történelem

Egyperces Történelem

Véres csata a mexikói-amerikai határon 1918-ban

2020. március 03. - Névtelen Minorita

A csatát melyet mexikói és amerikai határőrök vívtak meg egymással 1918-ban, szinte már csak a helyiek ismerik, pedig a jelenleg is folyó vita a határkerítés körül nem újkeletű dolog. A két állam már egy évszázaddal ezelőtt is feszült viszonyban volt, többek között a határ miatt. (Későbbi cikkben lesz szó a két állam közötti viszonyról az 1800-as , 1900-as években, ezért ezt nem érintjük a jelenlegi bejegyzésben). 

 colorized-image_17.jpg

Amerikai és mexikói határőrök egy határoszlopnál Nogales városában

Nogales, egy kisváros az Egyesült Államok, pontosabban Arizona állam és Mexikó határán, különlegessége, hogy a határvonal a két ország között a város egyik utcáján vonul végig. A határt csupán oszlopok jelölték a városban, így tulajdonképpen bárki keresztülmehetett rajta, akár még véletlenül is. Azonban 1918 augusztus 27-én délután 16 óra 10 perckor olyan esemény történt, amely mindkét oldalon nagyon sok halálos áldozatot követelt. 

Az említett időpontban egy bizonyos, Zeferino Gil Lamadrid nevezetű mexikói asztalos éppen visszatérőben volt Mexikóba, amikor az amerikai határőrség egy katonája, Arthur G. Barber felszólította a férfit, hogy álljon meg, mert úgy látta, hogy valamit visz a ruhája alatt. Lamadrid megtorpant, de lassan továbbhaladt a határ felé, mire Barber elővette a pisztolyát és még erélyesebben rászólt, hogy álljon meg, és mutassa meg mit visz a ruhája alatt. A kiabálásra a közelben tartózkodó mexikói határőrök Francisco Gallegos és Andres Cecena is felfigyeltek akik bátorították az asztalost, hogy nyugodtan haladjon tovább, mert már mexikói területen van, a 122-es határkőtől nem messze. Ekkor már az amerikai határőrség többi tagja is az esemény felé vette az irányt, közülük William Klimt közlegény a vállához emelte Springfield puskáját és célbavette az asztalost. Klimt újból felszólította, hogy álljon meg, de Lamadrid nem tett eleget ennek. Ekkor a közlegény egy figyelmeztető lövést adott a levegőbe, mire Lamadrid félelmében a földre vetette magát. A mexikói határőrök azt hitték, hogy az amerikai lelőtte a férfit, ezért azonnal előkapták pisztolyaikat és Gallegos többször arcon lőtte Klimt közlegényt, aki a helyszínen életét vesztette. Közben a másik amerikai, a már említett Barber tüzet nyitott a mexikói határőrökre, akiket halálosan megsebesített. A csata hivatalos első áldozata a fiatal Andres Cecena, de a helyszínen életét vesztette társa Gallegos is. Az ijedt és sértetlen Lamadrid felállt és gyorsan befutott egy közeli utcába, elhagyva a helyszínt. (1935-ben egy ivászat közben életét vesztette nem messze a csata színhelyétől.) 

51d1a56955f0efc96b3e46e543374f68.jpg

A csata helyszíne, balra Mexikó, jobbra az USA. A kerítést a csata után építették.

A közelben tartózkodó mexikóiak azt hitték, hogy északi szomszédjuk megtámadta őket, ezért mindenki, akinek volt fegyvere az hazaszaladt érte és magához vette. Visszaemlékezések szerint 10 perc múlva már heves csatazaj töltötte meg a várost. Az amerikaiak pedig azt hitték, hogy Mexikó támadta meg őket, ezért riasztották a 35. gyalogezredet és a 10. lovasezredet, akik a közeli Stephen Little táborban állomásoztak. A mexikói határőrség már hetekkel előtte készült a lehetséges atrocitásokra, ezért a közelben lövészárkokat ásott. Az amerikai parancsnok, amikor meghallotta a csatazajt azonnal intézkedett, hogy katonái foglalják el az árkokat, mielőtt  a mexikóiak odaérnek.

cecena2.jpg

Andres Cecena, mexikói határőr

A mexikói határőrök, katonákkal és civilekkel kiegészülve az ablakokból és a háztetőkről lőtték az amerikaiakat. Az amerikai gyalogság és lovasság átlépte a határvonalat és támadást indított a védők ellen, fő célpontjuk a várostól keletre elhelyezkedő magaslaton levő árkok elfoglalása volt. A 35. gyalogezred katonái az egyik épület tetejére vittek egy géppuskát, mellyel azonnal tűz alá vették a határ túloldalán fekvő épületeket.

A harcok eszkalálódása miatt, a mexikói Nogales polgármestere, Felix Penaloza úgy döntött, hogy elejét veszi a további vérontásnak, ezért egy fehér zsebkendővel a kezében az utcára ment, hogy tűzszünetet kérjen.

A későbbi nyomozás alatt a két fél ennél a pontnál teljesen különböző módon adta elő a történteket. A mexikóiak állították, hogy polgármesterüket orvul lelőtték az amerikaiak. Míg az amerikai oldalról úgy nyilatkoztak, hogy a polgármester a tűzvonalba sétált, fegyverrel a kezében és valószínű mexikói golyó oltotta ki az életét. Bárhogy is történt a polgármester halálos sebet szerzett, behúzták a közeli gyógyszertárba, de fél órán belül életét vesztette. 

nogales_villa.jpg

Mexikói katonák a nogalesi csata idején, 1918

A polgármester halálát látva a mexikói tisztviselők úgy gondolták, hogy valóban eljött az ideje a fegyverszünetnek. Az amerikai ezredessel eleinte sikertelenül próbálták felvenni a kapcsolatot, de este háromnegyed nyolckor a tisztviselők fehér zászlókkal vonultak az utcára, melyet az ezredesnek azonnal jelentettek és ő rögtön tűzszünetet rendelt katonáinak. A felek megállapodtak, hogy a határt lezárják és senkit nem fognak átengedni rajta, amíg az ügy le nem zárul. Ekkorra már körülbelül 3000 katona nézett egymással farkasszemet a határ két oldalán.

A határt visszaemlékezések szerint, olyan szigorúan zárták le, hogy amikor Miguel Noriega, egy 19 éves ács éppen vissza akart jutni a mexikói oldalra, akkor az amerikai katonák erélyesen visszatessékelték a határátkelőhelyen. Noriega és néhány társa azonban kis idő múlva összegyűjtötte a bátorságát és átszaladtak a határon, az amerikaiak rájuk lőttek, de nem találták el őket. Több mexikói munkás azonban nem járt sikerrel, ezért az amerikai oldalon kellett éjszakázniuk. A csata alig négy órán át tartott, azonban így is sok halott maradt az utcákon, amerikai részről 3 halott, és 28 sebesült, míg mexikói részről 130 halott és 300 sebesült volt a veszteség. A nagy mexikói veszteségnek az okát később abban látták, hogy egyrészt sokan civilek voltak, akik nem kaptak katonai kiképzést, másrészt az amerikaiak géppuskája be tudta lőni az egész utcát. Miután véget ért az incidens, még órák hosszat tartott szórványos lövöldözés a két oldal mesterlövészei részéről. 

nogales_aftermath.jpg

Halottak összegyűjtése a csata után

Másnap, augusztus 28-án délelőtt azonnal elkezdték az eset kivizsgálását, melyet mindkét oldalról támogattak és bizottságot állítottak fel. A vizsgálóbírók minden résztvevőt és szemtanút kihallgattak annak érdekében, hogy megtalálják az incidens kiváltó okát. Pár nappal később egy heves vérű amerikai mesterlövész megsebesített egy mexikói határőrt, akit társai fedezékbe húztak, majd viszonozták a tüzet. Ekkor már szerencsére mindkét oldalon higgadt parancsnokok voltak szolgálatban, akik azonnal tűzszünetet rendeltek el, az amerikai mesterlövészt pedig megbüntették felettesei.

az-republic-8-28-1918-proquest.jpg

A csata elég korán kezdődött ahhoz, hogy az újságírók még aznap meg tudják küldeni a hírt az újságoknak

Az USA és Mexikó kormánya nem sokkal később eldöntötte, hogy a határszakaszon egy két mérföld hosszú és hat láb magas kerítést fognak felhúzni a későbbi lehetséges határsértések elkerülése végett. A Nogales városát kettészelő határkerítés még ma is áll, a mexikói városrészt pedig Heroica Nogales névre keresztelték a mexikói hősök tiszteletére. A csatát az amerikai történelemben nem tanítják, az amerikaiak nagyrésze nem is tud erről az eseményről, ellentétben a helyi mexikóiakkal, akiknél valóságos kultusza van a csatának.

 

ff8e9c1d10b3472b89e84c1ea70b6413.jpg

A határkerítés napjainkban

Érdekesség, hogy a csata után egy olyan hír kapott szárnyra, amely szerint a halottak között két német birodalmi kém is volt, akiket a mexikóiak vezetőiként neveztek meg. Ezt azonban sosem sikerült bebizonyítani, ugyan megcáfolni sem tudták a történészek, mert másfél évvel azelőtt még a németek megpróbálták rábírni Mexikót, hogy üzenjen hadat az amerikaiaknak. Az áldozatoknál talált iratokat megsemmisítették ezért egyes történészek szerint meglehet, hogy valóban voltak német kémek a határon, de kilétükre sosem derült fény. 

30-photo-from-visit-nogales-dot-com-slash-historia-html_orig.jpg

Határátkelőhely

További érdekesség, hogy nem volt alaptalan az amerikai határőrök erélyes fellépése, ugyanis már hetekkel azelőtt fegyvereket és forradalmi szórólapokat csempésztek át a határon az amerikai oldalról Mexikóba. A Mexico Libre nevű újságot a város amerikai oldalán titokban nyomtatták, ebben a lapban a mexikóiakat hívják fel államellenes felkelésre. 

 

Amennyiben tetszett az írás, olvasd el az alábbiakat is:

A rejtélyes Zimmermann-távirat melyet a Német Birodalom küldött Mexikónak

Grenztruppen, a kelet-német határőrök élete

Lothar von Richthofen, a vörös báró öccsének kalandos életútja

A bejegyzés trackback címe:

https://egypercestortenelem.blog.hu/api/trackback/id/tr1115496066

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Örömhernyó 2020.03.05. 11:43:55

Tehát az amerikaiak követtek el agressziót Mexikó ellen.
Nyomtattak az amerikai oldalon valami forradalmi szórólapot, ezért az amerikaiak nem a saját országukban léptek fel ez ellen, hanem lerohannak egy másik országot, ha csak kis mélységű műveletben is.
A mexikóiak közül leöltek 130 főt, több százat megsebesítettek.
De biztos voltak német kémek is ott. Bár ezeket se találták meg, ahogy az iraki tömegpusztító fegyvereket se találták.
A Tonkin-öbölben se úgy történt a dolog, ahogy előadták.
A második világháborúba is hasonló ürüggyel léptek be.
Jók az amerikaiak a false flag jellegű műveletekben, mindig ilyen akciókkal billentik át a közvéleményt a háború oldalára.

Célkereszt 2020.03.05. 16:40:30

@Örömhernyó: De jó, hogy te pontosan tudod, hogy mi történt.

Pierr Kardán 2020.03.06. 10:52:34

Számomra a 3 kontra 130 halott azt jelenti, hogy az amerikaiak már korábban rákészültek a dologra, 1918-ban nem termett géppuska minden tizedes hátizsákjában.

wolves84lb 2020.04.19. 20:35:55

@Pierr Kardán:
"Az amerikaiak pedig azt hitték, hogy Mexikó támadta meg őket, ezért riasztották a 35. gyalogezredet és a 10. lovasezredet, akik a közeli Stephen Little táborban állomásoztak. A mexikói határőrség már hetekkel előtte készült a lehetséges atrocitásokra, ezért a közelben lövészárkokat ásott."

Egy gyalogos meg egy lovasezredben azért csak akadt akkoriban 1-1 géppityu...és a mexikóiak ástak lövészárkot, vagyis inkább ők készültek.
süti beállítások módosítása